Novák Katalin köztársasági elnök beiktatási ünnepsége alkalmából megnyitotta hivatalát a nagyközönség előtt. Akinek volt türelme szombaton kivárni a végtelen hosszú sort, bejárhatta a Sándor-palota termeit, a szerencsések pedig az államfővel is fotózkodhattak a VIP teraszon.
Az épületet Sándor Vince gróf építette 1806-ban, fia volt az a Sándor Móric, aki „ördöglovasként” vált ismertté. Mindenhova lóháton közlekedett, sokszor saját házában, vendégségben is. Gyakran rendezett versenyt a Duna partján a hajókkal, hogy bizonyítsa, vágtában le tudja hagyni őket. Miután megörökölte a palotát, eladta azt a Pallavicini őrgrófoknak, akik a kiegyezés után bérbe adták az épületet, mégpedig Albert főhercegnek, aki a szabadságharc leverése után Magyarország kinevezett kormányzója volt. Ez adta az ötletet Andrássy Gyulának, hogy a mindenkori miniszterelnök számára megvásárolja az épületet, első (miniszterelnöki) lakója is ő volt. A két világháború között több átépítésen estek át a belső terek, de mindez elveszett a második világháborúban. A palota teljesen megsemmisült.
Talán kevéssé ismert, de Teleki Pál 1941 áprilisában ebben az épületben lett öngyilkos.
Később múzeumnak szánták, de csak múzeumi raktár lett belőle. 2002-es felújítása után a köztársasági elnök Mádl Ferenc volt, aki beköltözött a palotába, és ezzel a rendszerváltás utáni államfők rezidenciája lett az épület.
A mai épületbe érkezve fel kell mennünk az emeletre, innen tudjuk bejárni a palotát. Az első , úgynevezett Kerek-szalon fő nevezetessége az intarziás parkettta, ami eredetileg a két világháború között készült.
Az empire kisszalonba átsétálva különösebb hatás nem éri a látogatót, a többség tovább is siet a látványosabb termek felé. Az empire szalont szűkebb körű találkozók, kisebb társasági események lebonyolításához szánták.
A sokkal látványosabb Gobelin-terem a kiegyezés utáni ízlésnek megfelelően volt berendezve, neobarokk, neorokokó stílust követett, falait hatalmas gobelinek díszítették, ezek a háborúban elvesztek. A mai, szerényebb berendezés próbálja érzékeltetni a szoba valaha volt nagyvonalúságát.
A Mária Terézia-szalonba érkezve a Habsburg neobarokk stílus fogad. A termet eredetileg a bécsi Magyar Kancelláriától kapott tárgyakkal rendezték be. A falakat ma is Habsburg uralkodókról készült festmények díszítik. A Gobelin-teremmel együtt egykor a magas európai műveltség, a nemzet feletti értékek jelentőségét sugározta a berendezés.
A Tükör-terem a palota legnagyobb helyisége, magánpalotaként a táncos társasági események helyszínéül szolgálhatott. Ma ezt használják a fontos vendégek fogadására, államfők, uralkodók fordulnak meg itt, illetve a magas rangú kitüntetéseket is itt adják át.
Az elnöki tárgyaló az épület délkeleti sarkában helyezkedik el, ez a legszebb fekvésű szoba. Innen lehet kilépni a különleges panorámájú teraszra, amelynek a vendégek fogadásakor van jelentősége, szinte mindig itt készülnek a közös fotók a Dunával és a Parlamenttel a háttérben.
A Teaszalon előszobaként és átjáróként is használatos. A képek és metszetek Sándor Móricnak állítanak emléket. Az ördöglovas mellett egy Lánchídról készült kép is látható itt. Amikor Széchenyi István támogatást próbált szerezni az Akadémia építéséhez, Sándor Móric azzal utasította el, hogy ő ugyan egy fillért sem dob ki egy akadémiára, de egy pest-budai hídra fél vagyonát is rááldozná. Később valóban tetemes összeggel támogatta a Lánchidat.
A Teaszalonból lefelé irányítanak minket a nagy alsó terasz felé. Itt még gyönyörködhetük a kilátásban, mielőtt búcsút veszünk a köztársasági elnök rezidenciájától.
Koronamásolat lobogóval az elnöki palota erkélyén; Novák Katalin látogatók egy csoportojával; termek hosszú sorát csodálják a látogatók a nyitott napon. Sándor-palota, Budapest, 2022. május 14. (Fotóriportunk minden elemét a szerző, Szappanos Veronika/SZMSZ készítette )