Áthatolhatatlan erődök vagy tárt kapujú üvegpaloták a vajdasági helyi önkormányzatok? – erre vonatkozó tapasztalataikról beszélgetett az Autonómia Portál Észverés című élőműsorában két újságíróval, Gyurkovics Virággal és Tómó Margarétával Pressburger Csaba, az adás szerkesztő-műsorvezetője.

Települése válogatja, hogy az átlagpolgárnak mi jut eszébe a helyi önkormányzatról: megközelíthetetlen, kiskirályokként viselkedő helyi politikusokra asszociál-e, vagy olyan választott képviselőkre, akik rendszeresen beszámolnak a választóiknak ígéreteik teljesüléséről és nyitottak az ötletekre, kritikákra. Mint ahogyan a helyi közigazgatási hivatalról is egyeseknek a sorbanállás, az ügyintézés labirintusa, az üvegfalak mögé bújó, időnként arrogáns, kelletlenül viselkedő hivatalnokok ugranak be elsőre, míg másoknak a digitális időpontfoglalást követő integrált, azaz egy helyen lebonyolítható ügyintézés, segítőkész, motivált alkalmazottakkal – vezette fel a témát Pressburger.

Az Észverés hatvankettedik adásában – amely az önkormányzatok működéséről szóló minisorozat első része is egyben – két olyan újságíró volt az Észverés vendége, akik hosszú idő óta közelről követik az önkormányzatok működését, illetve évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek arról, hogy miként lehetséges a kapcsolattartás a vajdasági helyi önkormányzatokkal.

A NEM KEDVELT ÚJSÁGÍRÓKKAL SZÓBA SE ÁLLNAK

Gyurkovics Virág elmondta, hogy alapvetően jó tapasztalatai voltak a szerbiai állami szervekkel és intézményekkel való együttműködés terén, amikor az elmúlt években olyan témákat dolgozott fel, amelyekhez közérdekű adatokat kellett igényelnie.

Tómó Margaréta ezzel szemben másféle tapasztalatokról számolt be. Mint mondta, a szabadkai önkormányzatban húsz évvel ezelőtt minden hétfőn tartottak briefingeket, amelyeken az újságírók találkozhattak a polgármesterrel, új információkhoz juthattak, minden kérdést feltehettek az önkormányzat vezetőinek. Úgy fogalmazott, hogy ezt a gyakorlatot a Demokrata Párt épített le fokozatosan, de a mai viszonyokhoz képest az ő tisztségviselőikkel is még kiváló volt az újságírók együttműködése. Mint mondta, ma ott tartunk, hogy az egyre ritkábban megvalósuló sajtótájékoztatókon kívül a nem kedvelt újságírók be sem tudnak jutni a szabadkai önkormányzatba. Közben megalakult az a médiaközpont is, amely az újságíró tapasztalatai szerint olyan, mintha szűrőként működne az újságírók és a tisztségviselők között, és ilyen tekintetben még inkább rontottak általa a helyzeten. Tómó kiemelte, hogy nem ennyire rossz a tapasztalata más önkormányzatokkal, jónak nevezte az együttműködését Magyarkanizsával és Topolyával, a zentai önkormányzattal viszont kevésbé eredményes a kapcsolata, de szavai szerint itt sem annyira zárkóznak el az együttműködéstől, mint Szabadkán.

Hozzátette, főként témája válogatja, hogy miről nyilatkoznak az önkormányzati tisztségviselők. A közérdekű információk biztosától is kérhetnek az újságírók segítséget, ha nem kapnak, vagy nem megfelelő választ kapnak a kérdéseikre, de a válaszadási határidők miatt általában hosszadalmas folyamatra számíthatnak, ami miatt sok újságíró le is tesz egyes témák felderítéséről.

Kiemelte, hogy az újságírókhoz hasonlóan a polgároknak is joguk van közérdekű információkat kérni az önkormányzatoktól.

A SZERVEK ÚGY TRÜKKÖZNEK AZ ADATSZOLGÁLTATÁSSAL, AHOGY CSAK TUDNAK

Tómó szerint a civil szervezetek inkább másfajta szerepvállalásban találják meg magukat, és nem abban, hogy például átvilágítsák az önkormányzatok munkáját, vagy segítsenek ilyen téren az újságíróknak.

Gyurkovics a közérdekű adatigénylés kapcsán összehasonlította a magyarországi és a szerbiai helyzetet. Mint mondta, Magyarországon most is rendkívüli helyzet van érvényben, ami miatt nem 15, hanem ennek meghosszabbításaként 45 nap a válaszadási határidő, amelyet igyekeznek is kihasználni az állami szervek. Hozzátette, adott esetekben csak betekintést kérhet bizonyos dokumentumokba az újságíró, ami úgy néz ki, hogy nem küldik ki neki az anyagokat, hanem az állami intézményekben egy ott dolgozó jelenlétében lehetősége van látni azokat, azzal, hogy nem készíthet felvételeket, esetleg csak jegyzetelhet. Adott esetben nem is láthatja a dokumentumokat, hanem felolvassák neki, amire kíváncsi. Az újságíró úgy fogalmazott, ez nem elégíti ki a demokratikus államberendezkedésnek, társadalmi működésnek a normáit; Gyurkovics hatalommal való visszaélésnek tartja ezt a gyakorlatot. Mint mondta, gyakran azzal utasítják el az újságíró adatigénylésre vonatkozó kérését, hogy nem abban a formában kérte az információkat, mint amilyenben az rendelkezésre áll a hivatalokban. Hozzátette, hogy ha végül ki is adják az adatokat, egy csomó trükkjük van a magyarországi hivatalnokoknak arra, hogy ellehetetlenítsék az újságírók munkáját: pl. az Excel-táblázatokat nem küldik el egyszerűen, hanem kinyomtatják és visszaszkenneltetik, ami miatt egyes adatok felismerhetetlenné válnak. Hozzátette, ilyen téren egyre több akadályba ütközik Magyarországon, mint Szerbiában.

A SZAKMAIATLANSÁG ÉS A POLITIKAMENTESSÉG RÉSZESÜL TÁMOGATÁSBAN

A helyi média ellenőrző szerepe kapcsán Tómó Margaréta elmondta, nem úgy látja, hogy Szabadkán bárki is teljesítené a közszolgálatiságnak az alapelveit. Kiemelte a Vajdasági Televízió példáját, mondván, „nem teljesen normális”, ha egy adott politikus minden hónapban be tud ülni a közszolgálati televízió stúdiójába, el tudja mondani, amit szeretne, kérdést pedig szinte nem is kap. Aki valamilyen ellenőrző szerepet lát el, az a szerb nyelvű Magločistač, magyar nyelven pedig a Szabad Magyar Szó és a Családi Kör igyekszik, de mindez még messze van a közszolgálatiság fogalmától – vélekedett. Hozzátette, hogy néhány önkormányzat kivételével szinte mindenhol ez a helyzet.

Gyurkovics Virág szerint néhány újságíró még kitart a professzionális munkavégzés mellett, de a médiumok általában szomorú képet festenek ilyen tekintetben. Említést tett a független médiumok anyagi ellehetetlenítéséről is.

Pressburger Csaba rávilágított a médiumok finanszírozásának visszásságaira; az önkormányzati médiapályázatokon gyakran olyan bulvárlapok jutnak pénzhez, amelyeket többször is elítéltek hazugságok terjesztése, gyűlöletbeszéd miatt. Zentán pedig nemrég egy szinte inaktív internetes portál kapta a teljes támogatási összeget – mutatott rá.

A civil szervezetek angazsáltságáról Gyukovics Virág elmondta, hogy pl. a környezetvédelem, az állatvédelem területén és a szociális szférában vannak jó kezdeményezések Szabadkán, és általában segít is nekik az önkormányzat. Úgy fogalmazott, hogy ez inkább akkor jellemző, amikor a kezdeményezések nem jelentenek semmilyen veszélyt a helyi hatalomra.

Tómó Margaréta szerint elnyomták már azokat a kezdeményezéseket, amelyek az önkormányzat szempontjából kellemetlen témákkal foglalkoznának, és azokat a kezdeményezéseket támogatják, amelyek valójában egy „lila ködben élnek”.

A szabadkai városi képviselő-testület ülése (Fotó: Danas)