Még a Szabad Magyar Szó is szenzációként tálalta a Siniša Mali szerb pénzügyminiszter által az Instagramon közzétett hírt, mi szerint Szerbia kiérdemelte a Climate Bonds Initiative szervezet 2021-es évi pionírdíját. Az első meglepetést az évszám okozta, mivel pont a tavalyi (és az idei) évben lehettünk szemtanúi az eddigi legnagyobb a környezetvédelmi botrányoknak (most csak a Rio Tintót említem, de lehetne még beszélni a Linglongról és a többiről is), nem tudtam, sírjak vagy röhögjek. A másik meglepetés maga az említett szervezet volt, mert hiába ismerek sok környezetvédelmi kezdeményezést, erről még nem hallottam.

Maga a díj elnevezése sem „kutya”, Szerbia pionír lett (Mali szerint), eközben a számomra ismeretlen szervezet honlapján a díjazott 26 állam/intézmény között ez a megfogalmazás is szerepel: Sovereign Green Market Pioneer – Serbia, amit leghelyesebben így lehet lefordítani, a Zöld Piac Legfőbb Úttörője – Szerbia. Egyre inkább kíváncsi lettem, mert egy régebbi kutatásomkor azt keresgéltem, a világon hány jelentős környezetvédelmi elismerést vagy díjat szoktak odaítélni, így egyszerű volt leellenőrizni mindezt, de aki nem hiszi, mindezt maga is megteheti, ő sem kap más adatot csak azt, hogy összesen 16 nemzetközi, 30 amerikai, 13 ázsiai, 41 európai, valamint 5 ausztráliai és óceáni kitüntetés számít jelentősnek, azok között pedig még csak nyomát sem leltem a számunkra díjat juttató szervezetnek, a kiosztott elismerések pedig szintén „láthatatlanok”, azaz egyértelmű, ez egy közgazdasági elismerés (tehát nem véletlen, hogy nem ismerem, közgazdaságilag alulképzett vagyok), amit – még az is lehet – Szerbia nem érdemelt ki.

A fenn már megjelölt helyen megtalálhatjuk Szerbia pénzügyminiszterének kommentjét is (angolul), ami így szól:

„A Szerb Köztársaság kormánya elkötelezett amellett, hogy felgyorsítsa az ország zöld menetrendjét a megújuló energiákba, az energiahatékonyságba, a fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodásba, a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére, a körforgásos gazdaságba, a környezet és a biodiverzitás védelmébe, valamint a fenntartható mezőgazdaságba való befektetéssel. Feltörekvő piacként nagyon fontos számunkra, hogy megmutassuk elkötelezettségünket a zöld napirend mellett, hogy javítsuk minden szerb állampolgár életminőségét, és hozzájáruljunk a környezetszennyezés és a klímaváltozás elleni globális küzdelemhez. Az elmúlt két évben, a COVID-válság idején Szerbiának sikerült rekord gazdasági növekedést elérnie az államháztartás stabilitásának megőrzése mellett, és a zöld menetrend megvalósítása az egyik prioritásunkká vált. Ez a díj arra ösztönöz bennünket, hogy még jobbak legyünk, és még felelősségteljesebben szenteljük magunkat ennek a célnak.”

Ha nagyon rosszmájú akarok lenni, valamilyen hasonlatosságot vehetnék észre a pénzügyminiszter oklelvélszerzése és az elismerés Szerbiának történő odaítélése között. De ami a legfájóbb, úgy tűnik, a Szerbiában hatalmos levő elit nem tud a már felsorolt botrányokról, arról sem, hogy a legnagyobb városokban lakók még csak nem is hallottak a szennyvíz tisztításáról, a legdrágább mezőgazdasági földterületek ipart zónákká való átminősítéséről, a sort pedig tovább lehetne folytatni, szinte a végtelenségig.

Meglehet, illene már nemcsak a pénzügyi „szakemberek” és szakemberek véleményét kikérni ilyen fontos kérdésekben, amikor még az országunkban is vannak olyanok, akik tudományos alapon és elkötelezetten foglalkoznak a környezetvédelemmel, a klíma- vagy éghajlatváltozással, mert – szerintem – az ő véleményük kellene, hogy mérvadó legyen!

Siniša Mali (Fotó: Beta)