Az Újvidéken megjelenő tudományos folyóirat harmadik számát Bednanics Gábor térbeliséget vizsgáló Szabó Lőrinc-tanulmánya nyitja. Balázs Imre József Markó Béla első két kötetének verseiről értekezik. Az 1970-es évek romániai politikai helyzetével összefüggésben azt vizsgálja, hogy a sztálinista kultúrpolitika változásainak következtében ez a költészet hogyan fordul a reflektív költészetszemlélet, az avantgárd képiség felé.
Vajon hogyan alakult ki a horror műfaja? A szörny figurája és maga a szörnyűség tapasztalata a XIX. század elején és végén, valamint a XX. század első harmadában Mary Shelley, Robert Louis Stevenson és H. P. Lovecraft horrorjaiban más és más módon jelent meg. Smid Róbert e három életmű jelenségeit, a monsztrőzitás irodalomtörténetét vizsgálja. Pálfalvi Lajos Józef Mackiewicz regényeinek háborús tematikáját tárgyalja. Mackiewicz fiatalon harcolt a lengyel–bolsevik háborúban, a dolgozatból az ő történelmi tapasztalatait ismerhetjük meg.
Nádor Orsolya a kisebbségi felsőoktatásról értekezve az alkalmazott nyelvészet és magyar nyelvtudomány helyzetét vizsgálja, áttekinti a Kárpát-medencei kisebbségi tanrendeket. A
Kiss Dávid és Szűts Zoltán a populáris irodalom helyét és szerepét vizsgálja az olvasás- és élményközpontú irodalomtanításban. Az értekezés a digitális irodalom helyére és szerepére is kitér, annak a lehetőségét is bemutatja, hogyan lehet hatékonyabb az irodalomtanítás.
Mennyire vannak összhangban az iskolai tantervek a hatékony és korszerű irodalomtanítással? –ezt a kérdést teszi fel Tóth Ágota, aki az itthoni, valamint a romániai, szlovákiai és magyarországi tanterveket tekinti át és elemzi.
A Hungarológiai Közlemények az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tudományos folyóirata. Főszerkesztője Toldi Éva. Megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szerb Köztársaság Tudományügyi Minisztériuma támogatta. A folyóiratot az újvidéki Bölcsészettudományi Kar jegyzetellátó boltjában lehet megvásárolni. A kiadvány interneten is olvasható.
Simon Angéla
