Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb adatai szerint a héten átlépte a 9 milliót az ukrajnai menekültek száma. A háború kezdete óta Lengyelországba érkezett a legtöbb ukrán, Magyarország is népszerű – de csak átutazási szempontból.
Az orosz-ukrán háború első tíz napjában több mint 1,5 millió ember menekült el Ukrajnából, az ENSZ már akkor is valószínűsítette, hogy a második világháború óta ez lesz a legnagyobb európai menekültválság.
Március végére négymillióra emelkedett a menekültek száma. Július közepén már 9 milliónál többen hagyták el hazájukat. Az ENSZ a háború elején még rossz esetben is legfeljebb 5 millió menekülttel számolt.
Lengyelországba a menekültek több mint fele érkezett, 4,627 ezer fő. Magyarország a harmadik legkedveltebb célpont. Pontosabban csak határátlépési pont, az adatokból ugyanis az is kiderül, hogy a többség rövid pihenő után utazik is tovább, nem szándékozik Magyarországon maradni. Eddig mindössze 26 ezer kérelem érkezett bármilyen tartózkodási engedélyre, menekült státuszra a közel 950 ezer határátlépőtől.
Ukrajnából érkezők a szomszédos országokba (ENSZ Menekültügyi főbiztosság)
Oroszország felé is sokan (1,625 ezer fő) lépték át a határt február vége óta, bár ennek az adatnak a hitelessége ugye némileg megkérdőjelezhető.
Akár autóval, akár vonattal, akárhogyan érkezik egy menekült, azonnal több nyelven tájékoztatást kap a lehetőségeiről és arról is, pontosan hol és hogyan kap segítséget, nem lehet tehát arra hivatkozni, hogy a menekült nem tudja, mit kell csinálnia, ezért nem folyadomik tartózkodási engedélyért. A magyar kormány hiába büszkélkedik azzal, hogy már több, mint 1 millió ukrán menekültről gondoskodik, az ukrán menekültek többsége nem igyekszik a magyar kormány gondoskodását kérni.
Magyarországra érkezve nem feltétlenül kötelező bárhova is regisztráltatni magát a menekültnek, így olyan, mintha egyszerű turista lenne. Ha megvan az ukrajnai állampolgárságot igazoló útlevele, az Európai Unión belül 90 napig szabadon mozoghat.
Ha valaki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kér (vagy kap a határon), az csak 30 napig érvényes, de az illető azonnal jogosult lesz szállásra, kap élelmiszert és gyógyszert. Ezzel azonban még nem jár teljes körű egészségügyi ellátás vagy pénzügyi támogatás.
A másik megoldás a menekültes státusz igénylése, ez az EU összes országában rendelkezésre áll. Szállás, egészségügyi ellátás, és alapvető pénzügyi támogatás jár vele, ezen kívül a gyermekeknek biztosított az oktatás, felnőtteknek a könnyített munkavállalás, (több helyen az ingyenes utazás vagy felnőttképzés is). Ez a védelem legalább 2023 márciusáig tart, de valószínű, hogy meghosszabbításra kerül.
Az Ukrajnával nem határos európai országok közül Németországba igyekeznek legtöbben, többségük itt is nyújtotta be a védelem iránti kérelmét (670 ezer fő). Csehországban, Olaszországban és Spanyolországban is sokan folyamodtak már valamilyen védelemért. A balti országok közül Litvánia bizonyult eddig a legvonzóbbnak.
Az Ukrajnából menekülők leginkább Németországba igyekeznek (ENSZ Menekültügyi Főbiztosság)
Szerbia nem tartozik a menekültek számára vonzó célpontok közé. Közel 12 ezren érkeztek Ukrajnából Szerbiába február vége óta, közülük csak 810 személy kért bármilyen menekült státuszt, tartózkodási engedélyt.
A 9 milliós szám nem azt jelenti, hogy jelenleg ennyien is tartózkodnak Európában, sokan tovább utaztak vagy már hazatértek Ukrajnába. Az ENSZ számai szerint Európában jelenleg 5,8 millió Ukrajnából érkezett személy van, és eddig 3,665,123 fő folyamodott valamilyen ideiglenes védelemért.
Az első ukrán menekültek a szlovák határon várakoznak, 2022. február 26-án (Fotó: Shutterstock)
