Dr. Dragan Obradović, a valjevói felsőfokú bíróság bírája döntése alapján rehabilitálták Nikola Kalabić csetnikvezért, írja az N1.

A rehabilitálásról szóló 54 oldalas ítélet július 5-ei keltezésű. A tízéves per során a valjevói felsőfokú bíróság több tanút is kihallgatott, valamint számos, történelmi levéltárakból és katonai archívumokból származó dokumentumba nyert betekintést.

A rehabilitáció iránti kérelmet tíz éve Kalabić unokája, a valjevói Vesna Dragojlović nyújtotta be. A Nikola Kalabićot rehabilitáló első döntést 2017 áprilisában született meg, ám a javaslattevő ellenzői fellebbeztek, így az ítéletet 2018 májusában hatályon kívül helyezték és visszaküldték újbóli tárgyalásra.

Szerb Köztársaság jogi képviselője, a valjevói felsőfokú ügyészség ügyésze az újabb ítélet ellen is fellebbezni fog.

Nikola Kalabić a második világháború kitöréséig a valjevói földhivatalban dolgozott földmérőként. A háború kezdetekor csatlakozott Kosta Pećanac csetnik csapatához, ahol csetnikvajda rangot kapott. Mivel ez a csapat rövid időn belül feloszlott, ezért Kalabić társult Draža Mihailović Ravna Gora-i mozgalmához, ahol először a kísérőszázad parancsnoka volt, majd a királyi gárda parancsnoka lett. Jelena Đureinović történész szerint ez volt az egyik leghírhedtebb csetnik osztag, írja a Danas.

Míg leszármazottai szerint nincs bizonyíték, hogy Kalabić bűntetteket követett volna el, „a bíróság pedig lerántja majd a leplet a kommunisták által róla terjesztett hazugságoról”, addig Jelena Đureinović szerint a háborúból fennmaradt dokumentumok és átiratok tanúsága szerint Kalabićot a kommunisták likvidálása, terror, rablás, kínzás és civilek meggyilkolása miatt is felelősség terheli.

Az istraga.ba portál azt írja, hogy közvetlenül a háború vége előtt, hasonlóan a Jugoszláv hazafias hadsereg (JVUO) számos tagjához hasonlóan Nikola Kalabić is az ország eldugott pontján próbált meg elrejtőzni, hogy így várja meg a kommunista hatalom elleni lázadás kísérletét.

Az akkori kémelhárítás, az OZNA nagyszabású akció keretében kezdte meg likvidálni a JVUO és más katonai szervezetek tagjait, és ügynökeik segítségével Kalabićot 1945 december 5-én le is tartóztatták.

Halálának körülményei máig tisztázatlanok. Évekig eltűntként tartották számon, majd 65 évvel később holttá nyilvánították.

A mionicai bíróság 1946. november 11-ei ítéletével népellenséggé nyilvánították és elkobozták a vagyonát.

Habár hivatalosan Draža Mihailović csetnikmozgalmában ő egy alárendelt vezető volt, Kalabić már akkor kegyetlenkedéseiről vált hírhedté. A parancsnoksága alá tartozó emberek aggódva írtak Mihailovićnak, hogy állítsa meg Kalabićot és mészárosait.

A Szerb Királyság Megújhódási Mozgalom (POKS) nemtetszését fejezte ki a Kalabićról megjelent sajtócikkek miatt, különösen azok miatt, amelyek Jelena Đureinović történész szavait idézték.

A POKS szerint Nikola Кalabić az egyik legelőkelőbb valjevói családból származó köztiszteletnek örvendő értelmiségi volt, aki elhivatott volt hazája és a király iránt.

Nikola Кalabić (Wikipédia)