Egyetlen napirendi pont szerepelt a városi képviselő-testület pénteken megtartott idei évi második rendkívüli ülésén: a tanácsnokok megszavazták a város mezőgazdasági földterületeinek védelméről, rendezéséről, és használatáról szóló idei évi rendeletet. Ennek elfogadását közel egyórás vita előzte meg. Az ellenzék soraiból először Maglai Jenő (MaPSz) kért szót, aki szerint komolytalan dolog egyetlen napirendi pont miatt összehívni az ülést, mert minden egyes ülés az adófizető polgárok több százezer dinárjába kerül.
– Ráadásul az ülést a vkt elnöke úgy hívta össze, hogy azon nincs is jelen, hanem elszökött, vagy nem ér rá. Úgy hívta össze, hogy tudta, nem lesz itt – fogalmazta meg kifogásait Maglai Jenő és hozzátette: ezt a határozatot még májusban kellett volna elfogadni és nem most, amikor már az árveréseket is meg kellett volna tartani. A Mozgalom a Polgári Szabadkáért frakcióvezetője arra a tényre is rámutatott, hogy 2012-ben és 2013-ban a földek bérbeadásából 80-90 millió dinár folyt be, 2014-ben és 2015-ben viszont 140 illetve 160 millió dinár bevétele volt a városnak. Ezek tükrében a most kimutatott 64 millió dináros összeg lesújtó, hiszen száz millió dinárral kevesebbet terveznek költeni a mezőgazdasági földterületek rendben tartására, mint korábban. A MaPSz a javaslat ellen szavazott.
Daniel Kovačić (DP) is azt hangsúlyozta, hogy országszerte problémát okoz, hogy a minisztérium és az önkormányzatok munkája nincs összehangolva, ami miatt már most öt-hat hónapos a késés. A helyzet miatt július óta a gazdák nem mernek rámenni az állami tulajdonban lévő termőföldekre, amelyeket már méteres magasságú gaz nőtt be.
Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasági ügyekért felelős tagja az újságíróknak nyilatkozva azt mondta: a késésre vonatkozó ellenzéki megjegyzések félig-meddig jogosak, de a késésért nem az önkormányzat a felelős. Az önkormányzatoknak ezt a programot március 31-ig kellett volna meghozniuk, de Szabadkán erre csak augusztus 25-én került sor, objektív okok miatt, ugyanis az új mezőgazdasági törvény januárban lépett hatályba és olyan újdonságokat hozott, amelyek még ebben a pillanatban sem teljesen érthetőek.
Domonkos Gábor (MaPSz) csantavéri vonatkozásban is fogalmazott meg kifogásokat, ugyanis 600 hektár állami tulajdonú földterület van, amelyből mindössze egy termelő részére ítéltek oda ötven hektárt, ez pedig hátrányos helyzetbe hozta a helyi termelőket.
