A krumpli árának emelkedésére a Szerbiai Nemzeti Bank szerint az aszály, az előállítási és a szállítási költségek emelkedése, valamint a vendéglátóipar részéről érkező növekvő igény miatt került sor. Egy év alatt a burgonya ára ugyanis nem kevesebb mint 152,6 százalékkal nőtt. A Szerbiai Nemzeti Bank arra nem tér ki, hogy a hazai termelőket alig támogatja az állam, miközben nyugaton sokkal jobb a támogatási rendszer, írja a Nova ekonomija.
Ennek következtében, amikor a termelőknek már nem éri meg krumplit ültetni, felhagynak a termesztéssel, ezzel kevesebb burgonya lesz a piacon és az árak is nőnek. Nyugaton tízszer nagyobb támogatást kapnak a termelők, és az éghajlat is jobban megfelel a termesztésre.
Tavaly a felvásárlói ár 8, illetve 9 dinárra is lecsökkent kilogrammonként. Ennyit kínáltak a termelőknek a nagykereskedők. Ehhez képest a boltokban ma 90-100 dinárt kérnek a burgonya kilójáért. Eközben a járvány kitörését követően a krumpli ára folyamatosan csökkent, mígnem 2020 nyarán elérte a negyven dináros kiskereskedelmi árat. Senkinek sem kellett nagyobb mennyiségben ez a zöldség, így olcsón hozzá lehetett jutni.
A burgonya termesztésére is kihatott természetesen az üzemanyag árának növekedése is. A magok ára 32 százalékkal, a műtrágya 177 százalékkal, a növényvédelmi szerek 26 százalékkal drágultak meg, hangsúlyozza jelentésében a Szerbiai Nemzeti Bank.
Míg tavaly a behozatali burgonya is csökkentette az árakat, a termelők pedig nem tudták értékesíteni a hazai termést a rendkívül alacsony felvásárlási ár miatt, mára csökkent a krumplival bevetett földterületek nagysága, az aszály miatt kevesebb lett a termés, emiatt az árak tovább emelkedhetnek.
