Ma van pontosan fél éve, éppen Ukrajna függetlenségének napján, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát. Az oroszok azóta is csak különleges hadműveletként hivatkoznak az agresszióra, amely Európában a második világháború óta a legnagyobb katonai konfliktussá alakult. A menekülthullám ugyancsak példátlan. A háború legnagyobb meglepetése, hogy az oroszok haderejével szemben Ukrajna nemcsak nem omlott össze pár nap alatt, ahogy Vlagyimir Putyin remélte, hanem egyre hatékonyabban ellen tud állni, miközben a Kreml már hatalmas pénzekért (havi 3-4-5 ezer dollárért!) próbál országszerte (még a börtnökben is…) zsoldosokat toborozni, mert kifogyott a frontra küldhető sorkatonákból.
A háború első 12 napjában már több mint kétmillióan menekültek el az országból és becslések szerint egyillióan hagyták el otthonukat Ukrajnán belül. A menekültek száma augusztus közepén átlépte a 11 millió főt. Legtöbben Lengyelországba és Németországba igyekeznek.
Világszerte tiltakozások és tüntetések sorozata ítélte el az orosz agressziót. Oroszországgal szemben több ország szankciókat szabott ki, nagyvállalatok korlátozták tevékenységüket vagy végleg ki is vonultak az országból. A szankciók kiterjednek a kulturális életre és a sporteseményekre is. Oroszország a kőolaj és földgáz révén próbál nyomást gyakorolni az európai országokra.
Ukrajna a háború kitörése után felvételét kérte az Európai Unióba, júniusban tagjelölti státust kapott.
Az atomerőműveknél zajló támadások után több szervezet és az ENSZ is felszólította Oroszországot, hogy ne fenyegesse atomkatasztrófával a világot.
Az ukrajnai gabonatermések idei veszteségei majd a betakarítás utáni szállítási tilalma komoly éhínséggel fenyeget több régiót is a világon.
Az itt következő fotók és ábrák szolgáljanak vizuális emlékeztetőül ahhoz, hogy milyen erkölcstelen háborút indított Putyin legnagyobb szláv és testvéri ortodox nép ellen.
Címkép: Szembenézni a túlerővel. Orosz harci járművek kiállítása Kijevben, a függetlenség napi ünnepség keretében. (Fotó: Shutterstock)