Hetedik napja uralja a híreket Amerikában a texasi hurrikán és árvíz. A második legnagyobb szövetségi állam 254 körzetéből 58-at érintett súlyosan a Harvey hurrikánnal érkező özönvíz. Ezekből 19-ben katasztrofális a helyzet, ahol majdnem egy magyarországnyi, vagyis mintegy 9 millió ember él. A Harvey trópusi viharként indult, majd a Mexikói-öböl partközeli meleg vizétől felerősödve hurrikánná duzzadt, 165 km/h sebességű szélvihar a múlt pénteken elérte a szárazföldet, soha nem tapasztalt mennyiségű esőt zúdítva a lapos, folyókkal, mocsarakkal, mocsaras folyóágakkal átszelt vidékre.
Menekül, ki hogy tud
Houston, az ország negyedik legnagyobb városa, mindössze 10-15 méter tengerszint feletti magasságon fekszik. Amikor az esők következtében a folyómedrek és mocsarak megtelnek, a víz először is az autópályákat önti el, amelyek ilyenkor gyakorlatilag másodlagos árvízkezelő rendszerré alakulnak, egy ideig védve az utcákat, de ugyanakkor akadályozva a városból való biztonságos távozást. Amikor azonban néhány nap alatt 130 cm-nél is több a csapadék (Magyarország évi átlaga 500-750 mm között mozog), akkor a víznek már nincs hova távoznia, s rövid idő alatt hihetetlen, sokhelyütt több méter mély vízzel árasztja el ezt a sűrűn lakott területet. A víz természetes felszívódását az is nagyban gátolja, hogy csak az elmúlt 25 év folyamán, a mértéktelen építkezések következtében, 50 százalákkal csökkent a lakatlan vagy gyéren lakott, többnyire mocsaras földterület, az aszfaltozott utak és utcák viszont nyilván nem nyelik el a csapadékot. Ezen a vidéken 25 mm eső a folyók vízszintjének 30 cm-es növekedését jelenti. Márpedig a nagyon lassan mozgó, háromszor is partra szálló Harvey eddig több, mint ötször annyi csapadékot zúdított Houston környékére.
Idősek otthona és a bennlakók víz alatt
Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen méretű katasztrófa az eddigi, meg nem erősített adatok szerint mindössze 38 áldozatot követelt. (Nehéz leírni a mindössze szót, amikor emberi életről van szó. De ugyanakkor Indiában, Bangladeshben meg Nepálban a mostani monszunesők következtében eddig több, mint 1200 ember halt meg, s milliók váltak hajléktalanná.)
Házak, lakóépületek, irodák tízezrei váltak lakhatatlanná, használhatatlanná. Az anyagi kár, pillanatnyi előzetes becslések szerint, megközelíti a 200 milliárd dollárt. Houston környékén van a kőolajfinomítók meg a vegyipari létesítmények legnagyobb koncentrációja, amelyek most szintén nem üzemelnek, mint ahogy semmi más sem működött az elmúlt napokban. Ezeket a létesítményeket sem kímélte meg az ár, viszont a szünet nélküli helyszíni híradásokban mindeddig alig lehetett hallani róluk. Kedd este viszont felröppent a hír, hogy egy viszonylag kis vegyi üzemben robbanásveszély van. Az Arkema francia tulajdonú cég Houston környéki üzeme szerves peroxidot állít elő, ami, többek között, a műanyaggyártáshoz meg a gyógyszeriparban használatos. A szerves peroxid egy rendkívül gyúlékony anyag, amit megfelelő hőmérsékleten kell tartani, mert különben tűz- és robbanásveszélyes.
Az Arkema texasi telephelye (Fotó: SBS)
Az Arkema Houstontól 40 km-re, Crosby városka közelében működik. A Harvey okozta esőzések elöntötték az épületet, áramkiesés keletkezett, de azonnal beindultak az ilyen esetekre készen álló generátorok, amelyek biztosították a megfelelő hőmérsékletet. Az árvíz azonban a generátorokat is elöntötte. Az üzem munkásai ekkor diesel-hűtéses tartályokba ömlesztették át a vegyszert. Az üzem 57 dolgozóját meg a környéket 2 és fél kilométeres körzetben kilakoltatták. 1300 háztartásról, kb. 3800 emberről van szó. Richard Rowe, a francia cég amerikai részlegének vezérigazgatója tegnap bejelentette, hogy a konténerek hűtése nem működik, s hogy csak órák, legjobb esetben napok kérdése, mikor keletkezik tűz vagy robbanás. Elmondása szerint a szerves peroxid a benzinhez hasonlóan ég, s a füstje eloszlik a levegőben. Szerda éjjel aztán két robbanásról is érkezett jelentés. Egy személyt kórházba szállítottak, további kilenc ember kért orvosi ellátást. További robbanások sincsenek kizárva.
Noha egyetlen konkrét természeti csapást nem lehet az éghajlatváltozás hatásának tulajdonítani, az, hogy a katasztrófák sűrűsödnek és súlyosbodnak, el kell, hogy gondolkodtassa még az olyan konzervatív államokat is, mint Texas, ahol a politikai vezetés aktívan tagadja a globális felmelegedés elméletét. Mint ismeretes, Rick Perry volt texasi kormányzó még republikánus elnökjelöltként fel akarta számolni a Környezetvédelmi Ügynökséget, Trump jelenlegi ügynökségvezetője pedig megparancsolta a bizonyító erejű tudományos adatok törlését a nyilvánosság elől. A Harvey talán elmossa a (texasi) szemekbe hintett port is.
De micsoda áron!
