Szerbiában még mindig előfordul, hogy a lánytestvérek lemondanak a szülői örökségről a fiútestvér javára. Annak ellenére, hogy az öröklési törvény szerint minden gyermeknek egyenlő joga van a szülei tulajdonához, az esetek csaknem 44 százalékában a lánytestvérek lemondanak saját részükről.

Jelena Ružić a Kolubarai Kerületi Nőszövetség (ŽUKO) munkatársa a BBC-nek adott interjúban úgy nyilatkozott: “Nem mondhatjuk, hogy a törvény a nők ellen intézkedik, de a hagyomány egyértelműen erősebb a törvénynél.” Ezt többek között azért van, mert a patriarchális nevelés még mindig erősen képviselve van hazánkban – tette hozzá Ružić.

Leginkább vidéken él az a sztereotípia, hogy a fiúgyermek az, aki a családi házban marad és gondoskodik a gazdaságról és a szülőkről, mivel a lánygyermek idővel férjhez megy és elhagyja a szülői házat, így a szülők vagyonának a megosztásában sem kell részt vennie.

Zorica Mršević a Társadalomtudományi Intézet munkatársa ugyancsak a BBC-nek tett nyilatkozatában kiemelte azt a tényt, hogy annak ellenére, hogy a második világháború után a férfi és női örökösök jogai kiegyenlítődtek, kialakult az a szokás, hogy a lánytestvérek lemondanak az örökség egy részéről fiútestvér javára.

„Bűn volt elvenni valamit a fiútestvértől, mert ő gondoskodott a szülőkről.” – mondta Mršević.

A Köztársasági Geodéziai Intézet adatai szerint Szerbia területén mintegy 25 millió ingatlant tartanak nyilván. A falvakban minden hatodik ingatlan tulajdonosa nő, az ország egész területét tekintve pedig minden negyedik ingatlan van női tulajdonban. A vidéken élő nők 88 százaléka él olyan házban, amely nem saját tulajdon, és csaknem 84 százalékuknak nincs földtulajdona sem.

Az ENSZ Női Szervezetének támogatása által a Kolubarai Kerületi Nőszövetség megindította a Mennyi az én részesedésem? elnevezésű projektet, amely célja, hogy megmutassa a nőknek, milyen jogaik vannak az örökséget illetően. A kampány részeként ingyenes jogi segítségnyújtást is kinálnak minden olyan nő számára, aki szeretné biztosítani saját tulajdonrészét a szülői örökségből.

„Még mindig nehéz kimondani, hogy jogom van, ez engem illet. A szokások erősebbek a törvénynél, ezek megváltoztatása pedig összetett feladat.“-nyilatkozta a Mentsük meg a falut Női Egyesület elnöke.

Beszélnünk kell a szülőkkel, rá kell mutatnunk azokra a lehetséges problémákra, amelyekkel a lánygyermekek szembesülnének, ha megfosztják őket örökségüktől. Rá kell mutatni arra, hogy miért fontos, hogy még életük során megoldják az örökség kérdését.”   Mert a problémák legtöbbször a szülők halála után keletkeznek.

„Ha egy nő mégsem mond le a saját részéről és törvényes úton követeli azt, sok esetben veszekedések alakulnak ki, megszakad a családtagok közötti kapcsolat és kommunikáció. Pedig csak arra tartott igényt, amire joga van.” – nyilatkozta Stanojević.

Hasonló a véleménye Zorica Mrševićnak is.

„A legtisztességesebb megoldás, ha még haláluk előtt rendelkeznek a szülők az örökség sorsáról, és nem a hagyományokra bízzák.“ … „Szerbia az elsők között volt, ahol törvénybe foglalták, hogy nemtől függetlenül minden gyermeknek egyenlő joga van az örökségből való részesedésre, így nincs ok arra, hogy a 21.században ez másként legyen“  – nyilatkozta Mršević.

Mit mond az öröklésről szóló törvény?

Az öröklésről szóló törvény értelmében nincs különbség a nemek között – minden gyereknek egyenlő joga van a szülei tulajdonához.

Goran Đorđević ügyvéd évek óta foglalkozik családjoggal. Szerinte a fő probléma az, hogy az emberek nem ismerik a saját jogaikat.

„Amikor például lemond valaki az örökölt ingatlanról, az azt jelenti, hogy a leszármazotjai is elveszítik a jogukat, pedig a törvény szerint ők is potenciális örökösök.”

Abban az esetben is, ha valaki lemond az örökölt részről, továbbra is fennmarad a hagyatéki eljárásban való részvételi joga – nyilatkozta az ügyvéd, ugyanakkor hozzátette – sokan nem ismerik ezeket a különbségeket, ezért gyakran megesik, hogy az ügyfelek az után érdeklődnek, hogy visszaigényelhetik-e ők vagy a gyermekeik azt az örökséget, amiről évekkel ezelőtt lemondtak. Ez azonban nem lehetséges.

„Egy férfi ügyfelem érdeklődött nálam. A felesége és annak két nővére, korábban lemondtak az örökségükről egyetlen fiútestévük javára. Azt szerette volna megtudni, hogy lehet-e valamit tenni ez ellen, de a törvény egyértelmű: ha egyszer lemondasz egy részről, nem kérheted vissza.” – magyarázta az ügyvéd.

Đorđević szerint vannak ugyan előrelépések ezen a téren, de még mindig messze a cél.

„Még mindig vannak olyan esetek, amikor a lánytestvérek lemondanak a saját részükről a fútestvér javára, mert a társadalom ezt elfogadhatónak tartja.

Az egyik kulcskérdés amit ingatlanvásárláskor vagy eladáskor feltesznek az illetőnek, hogy házas-e? 2018-ban ugyanis Szerbiában elfogadták a kataszteri bejegyzési eljárásról szóló törvény módosítását, amely szerint ha valaki lakást vásárol és házas, abban az esetben a férj és a feleség nevére is bejegyeztetik az ingatlant. Ezen változatások értelmében a férj többé nem adhatja el a lakást a feleség írásos jóváhagyása nélkül, úgyanígy fordítva. A törvénymódosítást figyelembe véve ma már a közjegyzők lakásvásárláskor, vagy eladás esetén kötelezően megkérdik, hogy házas-e az illető. Néhány évtizede még nehezen lehetett rábírni egy férfit, hogy a feleség nevét is feltüntesse az ingatlantulajdoni lapon vagy, hogy a beleegyezését kérje eladás alkalmával.

„Az ingatlanokat többnyire a férfi kezelte, de ma már valamivel jobb a helyzet.” – nyilatkozta az ügyvéd.

Egészen más a helyzet az élettársi viszony során.

Az Országos Helyi Fejlesztési Szövetség elemzése szerint Szerbiában a férfiak 25 százalékának van saját lakása és fele annyi nőnek.