A Bosznia-Hercegovinában vasárnap sorra kerülő választásokról és a Szerbia külpolitikáját érintő kérdésekről, ezen belül is elsősorban a Törökországhoz fűződő kapcsolatokról beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának hetvenegyedik adásában Bukovics Martin újságíró, a Gemišt hírlevél alapítója, Szerencsés László Törökország-kutató és Pressburger Csaba, az adás szerkesztő-műsorvezetője.
Október másodikán általános választásokat tartanak Boszia-Hercegovinában. Négy hatalmi szinten 3,3 millió polgár választ államvezetést. Az ország a 90-es évek háborúit lezáró békeszerződés megkötése óta nem sokat haladt előre, a kivándorlás, a munkanélküliség és a korrupció problémája a mai napig is jelen van, nem látszik az a politikai erő, amely össze tudná kovácsolni, normálisan funkcionáló országgá tudná tenni Bosznia-Hercegovinát – mondta a műsor kezdetén Pressburger Csaba. Ha nem volna jelen a NATO és a nemzetközi közösség főképviselője – aki bizonyos kérdésekben felülbírálhatja a választott testületek döntéseit is –, az is lehet, hogy az ország már szét is esett volna legalább kettő, de akár három részre is – tette hozzá a műsorszerkesztő.
DODIK MEGBUKHAT?
Bukovics Martin, aki Szarajevóból jelentkezett be az Észverés műsorába, elmondta, hogy a nagyobb városokban olyan közhangulat uralkodik, amely szerint volna esély Milorad Dodiknak és rendszerének a megbukására. Részletezte, hogy két ellenzéki párt összefogott, és olyan jelöltet állított, Jelena Trivićet, akiről az elemzők el tudják képzelni, hogy megnyeri a megmérettetést. Hozzátette, hogy a szarajevói értelmiségiek szerint a nacionalista pártok ellen létrejöhet egy olyan politikai erő, amely képes megszorongatni ezeket a politikai tömörüléseket. Bukovics utalt arra, hogy a politikai álláspontok szempontjából Dodik kihívóinak a retorikája sem sokban különbözik a jelenlegi hatalmi elit diskurzusától, inkább a személycserék szükségességének az emlegetésében, a korrupció visszaszorításának a szorgalmazásában fedezhetőek fel a legszembetűnőbb diskurzusbeli különbségek.
Az újságíró szerint a választások egyik legnagyobb tétje, hogy a horvátok és a szerbek által a bosnyákok „hasznos hülyéinek gondolt” nagyvárosi liberális pártok le tudják-e taszítani a hatalomról a muszlim nacionalista Izetbegovićot, vagy sem. Bukovics elmondta, hogy tapasztalatai szerint Bosznia-Hercegovinában senki sem tartja lényegesnek a választásokat, mert az emberek úgy gondolják, hogy az igazán fontos reformok a nagyhatalmakon múlnak. Hozzátette, hogy a daytoni békeszerződés után nem rendeződött Bosznia-Hercegovinában a helyzet, nem alakult ki egy polgáribb, európaibb rendszer, hanem az „etno-kartellek”, a különböző nemzetek vezető politikusai foglyul ejtették mind az államot, mind a saját szavazóikat. Szerinte a nemzetközi közösség főképviselője sokkal több reformot végre szeretett volna hajtani, de ehhez nem kapott kellő nyugati támogatást.
BOSZNIA LAKOSSÁGA ERŐSEN EU-PÁRTI, MÉG A SZERBEK IS
Pressburger utalt egy közvélemény-kutatás eredményeire, amelyek szerint az ország lakosságának mintegy háromnegyede támogatná Bosznia-Hercegovina uniós integrációját.
Bukovics elmondta, az EU részéről nem látszik egy határozott hajlandóság Bosznia-Hercegovina befogadására.
Szerencsés László a Magyarország és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatokról kifejtette, hogy az Orbán-kormány külpolitikájának is az az érdeke, hogy stabil állapotok legyenek a balkáni országban, ezért komoly kapcsolatokat építettek ki Milorad Dodikkal is. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 35 millió eurót ajánlott fel egy gazdaságfejlesztési program keretében a boszniai Szerb Köztársaságnak. Utalt arra, hogy hatalomtechnikailag az intézkedés Milorad Dodik malmára hajthatta a vizet, nem véletlenül, hiszen Orbánnak fontos, hogy legyen egy olyan tárgyalópartnere az országban, akivel egyezségre tud jutni a kétoldalú kérdésekben, másrészt közvetetten a magyar gazdaságnak is hasznot hozhat a program, amelynek részeként ott gyártott mezőgazdasági gépeket adtak el Bosznia-Hercegovinában.
OROSZORSZÁGOT SZERETJÜK, MÉGIS NÉMETORSZÁGBA VÁGYUNK
Recep Tayyip Erdoğan török elnök is nemrégiben a régióba látogatott. Szerbiában a politikusok hangsúlyozták, hogy történelmi csúcson vannak a két ország közötti kapcsolatok. Szerencsés László elmondta, hogy 2013-ban ezek mélypontra zuhantak, de hamarosan elkezdtek javulni, és a szerbiai török beruházások is gyarapodtak, az Aleksandar Vučićtyal való együttműködés és a vele kötött kompromisszumok által pedig egyre több ajtó nyílik meg a török beruházók előtt.
A műsorban elhangzott az is, hogy a geostratégiai pozícionálás terén a szerb államfő is hasonló lépésekre törekszik, amelyeket Erdoğan látszólag sikeresen valósít meg az Oroszország és a nyugati országok közötti külpolitikai egyensúlyozásával.
Szerencsés László szerint Vučić a jövőben is folytatni fogja a hintapolitikát, mert az EU-ba való belépés nem valósítható meg a koszovói kérdés megoldása nélkül, ami viszont egy politikus pályafutásának a végét jelentené Szerbiában. Kiemelte, hogy a nyugati hatalmaknak is az az egyik legfontosabb érdekük, hogy a térségben megmaradjon a stabilitás.
Szerencsés úgy szemléltette a szerbiai közvéleménynek a külpolitikai kérdésekhez való viszonyulását, hogy amikor megkérdezik őket, hogy melyik országot szeretik a legjobban, a válaszuk az, hogy Oroszországot, de ha a kérdés az, hogy hol szeretnének élni, akkor az a hely Németország lenne.
A politikai álláspontok szempontjából Dodik kihívóinak a retorikája sem sokban különbözik a jelenlegi hatalmi elit diskurzusától. (Fotó: Bukovics Martin)