Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék lektorált tudományos folyóirata, a Hungarológiai Közlemények 2022. évi 1. és 2. számában a minoritás poétikáival foglalkozik.

A minoritás jelentését a legtágabban értelmezi. A kisebbségi lét – annak korlátozó-stigmatizáló és többletet jelentő vonatkozásaival együtt – 1920 után a határon túlra került közösségek alapvető tapasztalatává lett, ám fogalma nem csupán a kisebbségi körülmények között keletkezett irodalmakra vonatkozik, hanem a másféle minor helyzetben létrejött alkotásokra is. A minoritás különböző formái ugyanis abban hasonlítanak egymásra, hogy befogadásuk a mást, a nem bevettet, az idegent elfogadó plurális szemléletet feltételez.

Az 1. szám élén Thomka Beáta Öröklött és szerzett értékek című tanulmánya jelent meg, amely elméleti megközelítésben tárgyalja a minor poétikák kulturális hátterét. Medve Zoltán dolgozata kánon, minoritás és irodalom összefüggéseit vizsgálja. Gintli Tibor Tamási Áron novelláiban a kisebbségi sors értelmezésének módjára világít rá. Polgár Anikó a Lesznai Anna verseiben és meséiben fellelhető identitáskérdéseket tárja fel. Magdalena Roguska-Németh a romák reprezentációját vizsgálja Bódis Kriszta Kemény vaj című regényében és Vathy Zsuzsa Columbo autója című novelláskötetében. Virág Zoltán Böndör Pál prózaírásáról, Utasi Anikó pdig Domonkos István Via Italia című regényéről értekezett. Horváth futó Hargita Gion Nándor Testvérem, Joáb című regényének eredeti és cenzúrázott változatát vetette össze. A Kovács Krisztina ás Novák Anikó szerzőpáros a magyar és skandináv irodalomban a menekültek ábrázolásának változataival foglalkozik.

A Hungarológiai Közlemények 2022. évi 2. számában Németh Zoltán tanulmányában az alárendelt nyelv poétikáját jelöli meg a kisebbségi irodalom elsődleges stratégiájaként. Bengi László a helynélküliséget vizsgálja Kemenes Géfin László Fehérlófia című művében. Földes Györgyi avantgárd nőírók Faust-drámáit mutatja be. Csehy Zoltán Márai Sándor A Garrenek műve című regényciklusában a másságot, a nemi ambivalenciákat és a nem standard férfiasságmodelleket mutatja be. Balogh Magdolna a minoritásváltozatokról értekezik Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regényében. Mikola Gyöngyi az identitás metamorfózisai vuzsgálja az ukrán Guzel Jahina regényeiben. Ladányi István a kisebbségi regénynyelvről értekezik Tolnai Ottó prózájában. Toldi Éva Oto Horvat regényeiben a transzkulturális tapasztalat és transzlingvális formaalkotás összefüggéseiről értekezik.

A minoritáskutatás a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék fő kutatási profiljába tartozik. Folytatva az eddigi tevékenységet, az újvidéki Bölcsészettudományi karon október 21-én, a Tanszék napján nemzetközi tudományos tanácskozást rendez, amelyre nyolc ország harminchét tudósát várja. A folyóirat és a konferencia a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósul meg.

A lap megvásárolható a Bölcsészettudományi Kar jegyzetellátó boltjában. Elektronikus elérhetősége a honlapon: https://hungarologiaikozlemenyek.ff.uns.ac.rs/index.php/hk/issue/archive, valamint a CEEOL nemzetközi adatbázisban: https://www.ceeol.com/search/journal-detail?id=1792

(–)