A Költségvetési Tanács ajánlása szerint a személyi jövedelemadó rendszerszintű reformjának lényegét az adómentes jövedelem jelenlegi 19.300 dinárról 40 ezer dinárra történő emelése, az eltartott családtagok után 20 ezer dináros adómentes összeg bevezetése és a jövedelemadó mértékének 10-ről 15 százalékra emelése kellene, hogy képezze. Ezen számítás szerint évente körülbelül 250 euróval kerülne kevesebbe a munkáltatóknak egy minimálbérért dolgozó alkalmazott 2023-ban. A bérek adóztatásának új módja a középosztálybeli és az alacsonyabb jövedelmű háztartások több mint 80 százalékát tehermentesítené, a felső 20 százalékot képező, legmagasabb jövedelmű háztartások esetében pedig minimális adóemeléssel járna.

Az N1 portál kiszámolta, mekkora adó- és járulékkedvezményt kaphatnak a foglalkoztatottak. A 40 ezer dináros fizetésen havonta 2.417 dinárt spórolhatna meg a munkáltató, ami éves szinten 29.004 dinár (247 euró). A szerbiai alkalmazottak felének a fizetése nem haladja meg az 56 ezer dinárt, esetükben a munkáltató évi 4572 dinárt tudna megtakarítani. A szerbiai átlagkereset az utolsó hivatalos júliusi adatok szerint 73.114 dinárt tesz ki. A javaslat szerint az ennyit kereső alkalmazottak havi 1797 dinárral, évente 21.564 dinárral kerülnének többe munkáltatójuknak. A havi 120.000 dinárt keresők esetében 7764 dinárral növekedne a munkáltatói kiadások mértéke, míg egy 240 ezer dináros munkavállalói fizetés esetében a növekedés havi 23.035 dinár volna.

Szerbiában sajnos továbbra is jellemző gyakorlat, hogy alacsonyabb munkabérre vagy minimálbérre jelentik be a munkaadók a munkavállalókat, így kérdéses, hogy ez az adózási rendszer mennyire funkcionálna.

„Attól tartok, hogy majd tömegesen minimálbérre jelentik be az embereket, és az állam bevétel nélkül marad” – mondta Srđan Drobnjaković, a Szerbiai Munkaadók Szövetségének igazgatója az N1-nek. Szerinte egyes munkáltatók nem csak hogy visszaélnének alkalmazottaik helyzetével, de plusz profitra is szert tehetnek a munkavállalók kárára.

A Költségvetési Tanács egyik tagja, Nikola Altiparmakov az N1 portálnak azt nyilatkozta, hogy javaslatukat nyilvános vitára bocsátanák, de egyelőre nem érkezett erre vonatkozó reakció az intézmények részéről.