Émile Reynaud 1892. október 28-án mutatta be Párizsban első animációs filmjét az általa feltalált praxinoszkóp segítségével. Ezért javasolta a Nemzetközi Animációs Filmszövetség (ASIFA) erre a napra az animációs világnapot, amit 2002 óta meg is tartanak.
A hagyományos, 2D animációban kézzel készült minden egyes rajz, ami aztán mozgóképpé állt össze. Rendkívül időigényes és munkaigényes eljárás volt, így hamarosan megjelentek különböző újítások, hogy felgyorsítsák és olcsóbbá tegyék a gyártást.
A hagyományos animáció talán legismertebb példája Walt Disney első egészestés rajzfilmje, a Hófehérke és a hét törpe, amelyet 1937 decemberében mutatták be. A film óriási sikere után döntött úgy a stúdió, hogy minden évben elkészítenek egy egészestés filmet.
Egészen a kezdetektől jelen volt a stop-motion animáció is, ami azt az eljárást jelenti, amikor képkockánként beállítják és rögzítik a történetet. Így készült az első, valóban animációs filmnek tekintett alkotás 1906-ban, a Vicces arcok vicces fázisai. A magyar TV Maci is így kelt életre.
A számítógépes technika fejlődésével az 1970-es években jelent meg a 3D animáció, ahol már el tudták érni, hogy egyre realisztikusabb karaktereket „mozgassanak” meg.
Az 1990-es években készültek az első olyan alkotások, ahol már bevetették a fotorealisztikus digitális animációt. Legismertebb példái talán a Terminátor 2 és a Jurassic Park. 1995-ben mutatták be a Toy Story című filmet, az első olyan egészestés animációs alkotást, amelyet teljes mértékben számítógéppel készítettek.
A magyar animációnak kiemelkedő alkotói és alkotásai születtek. Az 1980-as évekre a legendás Pannónia Filmstúdió olyan szintre helyezte az animációs filmgyártást, hogy folyamatosan dolgoztak külföldi megbízóknak is. A minőség mellett a mennyiségben is kiemelkedőek voltak. A Pannóniából kerültek ki olyan alkotások is, amelyek ugyan Magyarországon nem futottak be, de külföldön jelentős sikereket értek el, ilyen például a Fehérlófia vagy az Oscar-díjat is elnyert „A légy”. Olyan alkotó is volt, aki a Pannóniából indulva külföldön csinált karriert. Csupó Gábort úgy tartja számon a szakma, mint aki visszahozta mélypontjáról az amerikai animációt a Simpson családdal.
Felsorolni sem lehet a Pannóniából kikerülő sikereket, mégis érdemes egy alkotást kiemelni, amely elnyűhetetlennek bizonyult és annyira kiállta az idők próbáját, hogy legendássá vált mondatai máig hatnak. Az 1986-os Macskafogó című filmből származik a „Mehetünk vissza a balettba ugrálni” idézet, amely például a hétvégi tanárok melletti tüntetésen is megjelent egy-egy transzparensen.
2022-ben is érvényesek a Macskafogó szlogenjei (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
A legsikeresebb animációs produkciók többsége amerikai stúdiókból kerül ki és a sikerlisták szerint csak egy ország van, amelynek animációs filmgyártása fel tudja venni velük a versenyt. Bár nálunk a japán anime csak az utóbbi években jött divatba, a világ legjobb animációs filmjei között rendre a legelső helyeken szerepel a Szentjánosbogarak sírja című 1988-as alkotás, egy háborús dráma.
Reynaud mozgóképes bemutatója a praxinoszkóppal 1892-ben (Fotó: Wikipedia)
