Évente egy kisebb városnyi ember hagyja el Szerbiát, zömmel fiatalok. Az ő távozásuk azért is nagy veszteség, mert az óvodától a négy éves középiskola elvégzéséig az ő oktatási költségük fejenként 20 ezer euróba kerül, de a távozásukat a gazdaság is megsínyli – nyilatkozta a Szerb RTV-nek Bojan Stanić a szerbiai Gazdasági Kamarából.
Az országból szakképzett munkások – építőipari és vendéglátóipari munkások, sofőrök, ápolók – mennek külföldre, de fiatal orvosok is, bár jóval kevesebben. A fiatalok főleg az ország fejletlenebb vidékeiről költöznek el a jobb fizetés és a szakmai fejlődés reményében elsősorban Nyugat-Európába, német nyelvterületre, de az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába, a régióból Szlovéniába és idénymunkára Horvátországba is.
Stanić szerint az országból kevesebb magasan képzett fiatal megy el, mivel a gazdaság az utóbbi 7-8 évben sokat fejlődött, és sok külföldön tanult pályakezdő szeretné itthon beindítani a karrierjét. Emellett Törökországból, Indiából stb. is érkeznek munkások, hogy pótolják az építőiparból kiesett hazai munkaerőt.
A becslések szerint 2020-ban és 2021-ben közel 90 ezren érkeztek Szerbiába, közülük 40 ezer 25 és 30 év közötti fiatal, akik foglalkoztatási és önfoglalkoztatási támogatást is kapnak az államtól.
A hazai építőipar kénytelen külföldi munkaerőt alkalmazni
