A Magyar Mozgalom működésének felfüggesztése kapcsán beszélgettek – a szervezet 7 éves fennállásának fontosabb állomásait sorra véve – az Autonómia portál Észverés című élőműsorában Tőke János és Vataščin Péter újságírók, valamint Pressburger Csaba, a műsor szerkesztő-műsorvezetője.

Egy riporteri kérdésre adott elnöki válaszból értesülhetett a nyilvánosság a múlt héten arról, hogy a 2015-ben alapított Magyar Mozgalom felfüggeszti politikai tevékenységét, és szünetelteti a munkáját, legalábbis így fejezte ki magát Sövény Ferenc, a „politizáló civil szervezet” – mint kiderült – lemondott elnöke a Vajdasági Rádió és Televízió Napjaink című műsorában Magó Attila kérdésére válaszolva. A Vajdasági Magyar Szövetség politizálásával elégedetlen tagokból és civilekből létrejött szervezet sohasem alakult párttá, de egy pillanat erejéig úgy tűnhetett, hogy felveheti a versenyt a VMSZ-szel, és létrejöhet a valódi politikai többszólamúság a vajdasági magyar kisebbségi társadalmon belül. „Az ambivalens indítást követő akciódús kezdeti időszakot gyanús ügyek, cselszövések és árulások árnyékolták be, kivonulókkal, kiábrándulókkal, elhallgatókkal és érdektelenné válókkal. Innen pedig már egyenes út vezetett a lassú hanyatlás, majd a végelgyengülés felé” – foglalta össze az MM történetét a műsorvezető. Az igazsághoz hozzátartozik, tette hozzá, hogy a Magyar Mozgalom mindvégig mérhetetlen ellenszélben volt kénytelen a tevékenységét folytatni. Vajon feltámasztható-e még valaha a vajdasági magyar többszólamúság, ha a Magyar Mozgalom esetleg már nem is? – ezzel a kérdéssel indította a műsort Pressburger Csaba.

 

ELÉGEDETLEN SZÍNÉSZEK, ÚJSÁGÍRÓK, POLITIKUSOK

Vataščin Péter a Magyar Mozgalom megalakulásának közvetlen előzményeivel kapcsolatban elmondta: 2014 decemberében kiderült, hogy a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának művészeti vezetője és maga a társulat között komoly ellentétek feszülnek, és hogy Andrási Attila művészeti vezető politikai hátszéllel került a pozíciójába. Mint mondta, ez megindított bizonyos folyamatokat, „rámutatott arra, hogy a király meztelen, beindult egy erjedési folyamat”. Felbukkantak azok az emberek, akik hallatták a véleményüket, és eljutott oda a helyzet, hogy 2015 nyarára megindult a Magyar Mozgalom. Ez volt az a pont, ami „kiborította a bilit”, és előreláthatatlan, a Vajdasági Magyar Szövetség szempontjából kontrollálhatatlan folyamatok indultak be – vélekedett az újságíró.

Tőke János, aki maga is a mintegy 300 MM-alapító között szerepelt, mindehhez hozzátette, hogy a „Magyar Szóban is elfogyott a levegő, a párt szinte mindent leuralt”. Az újságírókhoz és a színészekhez csatlakoztak az elégedetlen politikusok is, így alakulhatott meg az MM. Mint mondta, azóta hatványozottan megvalósult mindaz, aminek a megakadályozása céljából a Magyar Mozgalom létrejött: továbbra is tart a sajtóban az egyszólamúság, teljes mértékű a pártfoglalkoztatottság stb. Műsorvezetői kérdésre válaszolva hozzátette, nem hiszi, hogy a Magyarországról érkező pénzek leosztása bármiféle szerepet játszhatott a mozgalom létrejöttében, mert, mint mondta, nyilvánvaló volt, hogy „aki a VMSZ ellen megy, semmilyen formában sem tud majd odaférni ezekhez az eszközökhöz”.

A „PECSÉT-ÜGY” MEGPECSÉTELTE VARGA LÁSZLÓ POLITIKAI KARRIERJÉT

2015 decemberében először a szabadkai képviselőket zárták ki a VMSZ frakciójából, a következő év februárjában pedig kizárták azt a 82 személyt is, akik a Magyar Mozgalomhoz csatlakoztak. Hogyan befolyásolta ez a 2016 áprilisi választásokat? – tette fel a kérdést Pressburger.

Kezdettől fogva meghatározó volt az, hogy egykori VMSZ pártpolitikusok váltak az MM zászlóvivőivé. Amíg a mozgalom tényező tudott maradni, az két vezetőn múlott, Korhecz Tamáson és Varga Lászlón, illetve a köréjük tömörülő, már közéleti tapasztalattal rendelkező személyeken. Mindketten kiestek a játékból, és mások nagyobb szerepvállalása nem volt képes olyan töltetet adni a szervezetnek, hogy az fel tudjon állni az előző vezetők távozása után – mondta Vataščin Péter.

Tőke János utalt arra, hogy a 2016-os választásokon az idő rövidsége és más körülmények ellenére a Magyar Mozgalom viszonylag jó eredményeket ért el, különösen Szabadkán.

Vataščin Péter a Magyar Mozgalom „hanyatlásához” vezető tényezők között kiemelte az ún. pecsét-ügyet is, melynek lényege, hogy hamis pecséttel ellátott aláírási íveket talált a választási bizottság a mozgalom támogatói listáján, ezért nem hirdette ki azt. Az újságíró elmondta: több mozzanat is arra utal, hogy a mozgalom egy politikai csapdába sétált bele, ami a többi között ahhoz vezetett, hogy Varga László szerepvállalása lassan megszűnt, így a szervezet elveszítette az egyik kulcsszereplőjét. Kiemelte, hogy az ügy egy kulcsfontosságú esemény volt a téma kapcsán, amelynek a részletei még mindig nem ismertek, de komoly politikai következményekkel jártak, mivel elindították a lejtőn lefelé a szervezetet. A másik ilyen tényező Korhecz Tamás alkotmánybíróvá való kinevezése volt – tette hozzá.

KORHECZ LÉPÉSE SOKKOLTA A MAGYAR MOZGALOM TAGSÁGÁT

Tőke János elmondta, hogy a hír, miszerint a VMSZ javaslatára Korhecz alkotmánybíró lehet, annak idején sokkolta a Magyar Mozgalom tagságát, és tanácstalan volt a szervezet. Voltak, akik nem tudták megbocsátani, hogy Korhecz korábban leváltotta Pressburger Csabát a Magyar Szó főszerkesztői posztjáról, ezért nem sajnálták, hogy a politikus távozik a mozgalomból, mások szerint azonban Korhecz nélkül elképzelhetetlen volt a szervezet vezetése, míg voltak olyanok is, akik nem tudták pontosan eldönteni, hogy jót vagy rosszat jelent-e a távozása.

Vataščin Péter szerint nem volt meg az a kritikus mértékű elszántság a tagságban, hogy áttörést érjen el. A VMSZ „formális és nem formális befolyásáról” beszélve elmondta, voltak olyan személyek is, akik figyelmeztetést is kaptak, hogy „nem kellene a Magyar Mozgalom körül legyeskedniük”. Másrészt a mozgalom nehéz terepen indult, és nem tudott mit kezdeni egy olyan típusú rendszerben, amelyben egy párt évtizedek óta monopóliumot képez, és tele van az embereikkel az intézményi szféra – mondta az újságíró.

Pressburger Csaba hozzátette azt is, hogy a magyarországi partner is csak egyetlen szervezettel volt hajlandó együttműködni.

LEFELÉ ÍVELŐ PÁLYÁN

Tőke elmondta, hogy 2017-ben az MM elveszítette a tartományi helyét, így ezt az évet is vízválasztónak lehet tekinteni, mert éppen ekkor kellett volna a szervezetnek megerősödnie.

2018-ban annyira sikerült összeszednie magát a mozgalomnak, hogy listát állított a nemzeti tanácsi választásokon, és a 35 fős listáról 5-en kerültek be a Magyar Nemzeti Tanácsba. A VMSZ 39 ezer szavazatot kapott, a Magyar Mozgalom pedig 7500-at.

2020 októberében új elnököt választott a Magyar Mozgalom, ekkor került a szervezet élére Sövény Ferenc, de úgy tűnt, hogy az ő vezetése alatt sem tud megújulni a szervezet. 2022-ben két választás is volt, a szerbiai és a magyarországi, amelyeken az MM valamilyen formában részt vett, vagy véleményt formált – emlékeztetett Pressburger.

Tőke János kiemelte, hogy a szerbiai választások kapcsán megélt sikertelenség is nagy érvágás volt a szervezet számára. Másrészt hozzátette, hogy Márki-Zay Péter magyarországi ellenzéki miniszterelnök-jelölt támogatása is nagy hullámokat vert a mozgalom tagságában és a vajdasági magyar szavazópolgárok körében, de a szervezetnek nem volt más választása, mivel a Fidesz nyíltan tudatta vele, hogy nem tekinti őt tárgyalópartnernek.

A MAGYAR MOZGALOM REMÉNYTELEN KÍSÉRLETE

Vataščin Péter úgy fogalmazott, ha nem ilyen autoriter, egypólusú, piramisszerűen szervezett politikai rendszerek lennének Magyarországon és Szerbiában is, akkor a Magyar Mozgalomnak is lehet, más lett volna a kifutása, ilyen körülmények között viszont szinte reménytelen volt az MM részéről a helyzet megváltoztatására tett kísérlete. Megemlítette a Magyar Mozgalom alapító dokumentumát, a Hitvallást, amelynek kifejezetten jobboldali hangvételét egy „konzervatív pamflethez” hasonlította, kiemelve, hogy ez egy „keringőre való felkérésnek is tűnhetett a Fidesz irányába”, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Tőke János szerint a Magyar Mozgalom nem mérte fel azt, hogy „ebben a térségben az emberek nem hajlandóak kiállni magukért, hanem ezt másoktól várják el. A szervezet arra számított, hogy a közösség tagjai kiállnak majd, és az MM odaáll mögéjük, az emberek szerepvállalása azonban elmaradt” – fogalmazott. Másrészt az újságíró a mozgalom másik nagy hibájának azt tartja, hogy „nem épült gazdasági alapokra”. Megemlítette, hogy korábban Kókai Zoltán vett részt a szervezet tevékenységeinek szervezésben, és az ő halála is negatívan befolyásolta az MM működését. Az MM esetleges párttá alakítása nem tetszett a tagságnak – tette hozzá. Kiemelte, hogy a Magyar Mozgalom legfelsőbb vezetésének a kommunikációja szűnt meg, viszont a szabadkai és a zentai alszervezetek nem tervezik, hogy felszámolják magukat. Hozzátette, hogy amennyiben nem lesznek előrehozott választások, a tagok még két évig a szabadkai és a zentai városi képviselő-testületekben is ott lesznek.