Donald Trump volt elnök ellen bűnügyi vizsgálatot kezdeményezett az amerikai Képviselőház vizsgálóbizottsága az Egyesült Államok hivatalos eljárásának megakadályozását célzó összeesküvés, hamis elektorok állítására szőtt összeesküvés, a vizsgálat obstrukciója, valamint lázadás szítása és támogatása ügyében. A bizottság mások ügyében is hasonló bűnügyi eljárást javasolt. Mindennek nincs jogi kényszerítő hatása, hanem az igazságügyminisztérium hatáskörébe tartozik annak elbírálása, hogy valóban induljon-e eljárás. Négy republikánus képviselőt, akik elutastíották a tanúskodást, a Képvisleőház etikai bizottsága elé utalták.
Ez az első alkalom az USA fennállása óta, hogy egy volt elnök ellen vádemelést kezdeményeznek.
A Január 6-ika bizottság hétfőn délután tartotta utolsó nyilvános ülését és közzétette jelentését a másfél éves vizsgálatról, amely azt volt hivatott kideríteni, hogyan kerülhetett sor a 2021. január 6-ikai támadásra a Kapitólium épülete ellen, amikor a Fehér Ház előtt Donald Trump akkori elnök tüzes beszédben szólította fel híveit, hogy vonuljanak a Kapitólium elé és „harcoljanak pokoli” erővel, hogy ő megtarthassa hatalmát az előző novemberben elveszített újraválasztási kísérlet ellenére.
Mint ismeretes, a Trump-párti csőcselék megrohamozta a Kapitóliumot, betört az épületbe, hideg fegyverekkel támadott a rendőrökre, kívül pedig akasztófát állított fel Trump saját alelnökének, Mike Pence-nek a kivégzésére. A törvényhozás épületét ki kellett üríteni, s így a választások hivatalos eredményének megerősítésére csak órákkal később került sor, mivel Trump — és parancsára a védelmi minisztérium — nem volt hajlandó rendőri erősítést kivezényelni. A támadásban öten életüket vesztették, közöttük egy támadó is, akit a Képviselőház üléstermébe erőszakkal kitört ajtóablakon keresztül történő bemászási kísérlet közben lőtt le a képviselőket védelmező titkosrendőr. Pence alelnököt alig tíz méterre a folyosókon hömpölygő csőcseléktől odébb menekítették ki az épületből. A támadást a „Büszke Fiúk” és az „Eskütartók” elnevezésű szélsőjobboldali szervezet vezette. Az épületen belül őrjöngő tömegből eddig több mint 850-et ítéltek rövidebb-hosszabb börtönbüntetésre. Ötüket az alkotmányos rend elleni támadásra szőtt összeesküvés miatt ítélték el.
A bizottság több száz tanút hallgatott ki és több mint egymillió oldalnyi anyagot vizsgált meg. Donald Trump és a beidézett republikánus képviselők elutasították a tanúskodást, ami az amerikai törvények szerint büntetendő. Ugyanakkor Trump és Pence számos fehér házbeli volt munkatársa őszintén tanúskodott és segített megvilágítani azt, hogy a volt elnök tudott az összeesküvésről, bíztatta azt és elutasította a puccskísérlet megakadályozását, mivel még a választások előtt kijelentette, hogy nem fogadja el a vereséget, a szavazás éjszakáján alaptalanul bejelentette, hogy győzött, majd hónapokon át szervezkedett, hogyan lehetne mégis hatalmon maradni.
A demokrata többségű Képviselőház kétpárti bizottságot kívánt felállítani paritásos alapon, de a republikánus kisebbségi vezető elutasította az együttműködést. Ennek ellenére két konzervatív kongresszusi tag, Liz Cheney wyomingi (a volt alelnök lánya) és Adam Kinzinger illinois-i képviselő részt vett a munkában, amiért pártjuk kiátkozta őket. Cheney elveszítette az idei előválasztást, Kinzinger pedig nem is indult új mandátumért.
A Képviselőház kezdeményezésétől függetlenül több bűnügyi vizsgálat is folyik már Donald Trump ellen. Merrick Garland igazságügyminiszter novemberben különleges ügyész kezébe adta a szövetségi nyomozás sorsát, ami azt a jelzést közvetítette, hogy vádemelésre van kilátás, hiszen ha fordítva lenne, akkor nem kellett volna kinevezni egy független ügyészt. A vádemelés tárgya elsősorban az lehet, hogy Trump több száz minősített elnöki iratot lopott ki távozásakor a Fehér Házból és azokat illegálisan floridai rezidenciájában tartotta, ahol többen ishozzáférhettek. Ezen kívül Georgia államban is vádemelésre számítanak abban az ügyben, amelyben Trump telefonon követelte az illetékes georgiai republikánus tisztségviselőtől, hogy hamisítsa meg az ottani választások eredményét. A szövetségi és az egyes állami vizsgálatok és esetleges vádemelések nem zárják ki egymást.
Még ezen a héten sorra kerül egy kongresszusi döntés arról is, hogy nyilvánosságra hozzák-e Trump adóbevallásait is, amiknek titkosításáért Trump évek óta hadakozik, noha az utóbbi évtizedekben minden egyes elnökjelölt közzétette sajátját. Noha egyértelmű törvény létezik arra nézve, hogy a Kongresszusnak joga van kikérni bárki adópapírjait, Trump egészen a Legfelsőbb Bíróságig ment, hogy azt megakadályozza, de követelését még a saját maga által kinevezett bírák is elutasították.
A washingtoni Kapitólium ostroma, 2021. január 6-án (Fotó: Shutterstock)
