Ami itt következik, az egy végtelenül szubjektív, igazságtalanul hiányos és maximálisan hevenyészett (ezúttal erősen irodalom- és könyvközpontú) „Top 10”, az én személyes 2022-es sikerlistám a számomra pozitív értelemben legmeghatározóbb, legjobb, legfontosabb vajdasági magyar közéleti, kulturális történésekkel, teljesítményekkel és termékekkel – időrendben és nem fontossági sorrendben.

  1. Megjelent Szerbhorváth György Nem tudták, hogy tudják című kötete – A Vajdasági magyar valóságirodalom (1945–1990) alcímet viselő Kalligram-könyv a szerző Vajdasági lakoma című, 2005-ben megjelent kötetének a testvérpárja, ám míg a korábbi műben a szerző az Új Symposion folyóirat köré szőtte eszmetörténeti és kultúrszociológiai elemzéseit, ezúttal inkább a kontextusra, azaz a vajdasági magyarságra, annak értelmiségi önértelmezésére koncentrált, mítoszokat rombolva és legendákat árnyalva – ahogy azt már megszokhattuk Szerbhorváthtól.
  2. Megjelent a Vajdasági Ládafia – Úgy is mondhatnánk, hogy ez a vaskos, közel 500 oldalas kötet a Vajdasági Magyar Legjava – nagyban. A szerényen csak általános iskolai tankönyvpótlóként aposztrofált kiadvány egy letehetetlen, színes-érdekes értéktár a vajdasági magyarság múltjáról és jelenéről, amely a Forum Könyvkiadó Intézet és a Magyar Nemzeti Tanács gondozásában jelent meg Berényi Emőke és Herédi Károly szerkesztésében, Oláh Dóri illusztrációival. Egy év leforgása alatt immár a harmadik kiadást éri meg.
  3. Megjelent a Rokon Ilonka evangéliuma – Habár ezt a Forum-kötetet is, akárcsak az előző hármat, 2021-re datálták, az olvasókhoz csak az év elején jutott el. Rokon Ilonka Vass Szabolcs képzőművész Sárbogárdi Jolánja, aki a Facebookon már több mint hat éve posztolgatja vaskos stílusú, fésületlen mondatokba szőtt praktikus tanácsait és megfigyeléseit hipergiccses angyalkás-rózsás-horgolt terítős-csirkecombos-traktoros képi körítéssel. A kötetet megjelentető Forum a „legvajdaságimagyarabb” fiktív karakter műveivel illusztrálta a 2023-as naptárát is.
  4. Irodalomterápiás csoportfoglalkozások indultak Berényi Emőke vezetésével – Berényi Emőke az első vajdasági, magyar nyelven dolgozó irodalomterapeuta, aki az irodalomterápia módszerével – különféle szövegekből kiindulva – segít elmélyíteni a terápia résztvevőinek önismeretét, és támogatást nyújt normatív krízisek, személyes elakadások idején. A tevékenységét támogató Olvasd magad! Facebook-oldalon rendszeresen tájékoztat az újonnan induló csoportfoglalkozásokról.
  5. A Kosztolányi Dezső Színház Három nővér című előadása nyerte a Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválját – Az előadás rendezője, Puskás Zoltán kapta továbbá az Ivana Mirkov-Vlačić emlékdíjat, de a színpadi mű zeneszerzői, Erős Ervin és Klemm Dávid is elismerésben részesült. „Egy iszonyúan fontos, de szűk nyilvánosságot kapó témához nyúlt Puskás Zoltán: a többnyire értetlenség vagy megvetés övezte transzneműek, a nemi kisebbségeken belül is kisebbségnek, sokszor még ezekből a körökből is kitaszítottnak számító emberek bonyolult ügyére kívánta ráirányítani a figyelmet” – írtam az előadásról szóló kritikámban.
  6. A Kosztolányi Dezső Színház Az utolsó kislányok című előadása nyerte az újvidéki Sterija Játékokat – A szerbiai szerzők művei alapján készült és/vagy hazai társulatok által bemutatott előadások versenyén a szabadkai társulat produkcióját több kategóriában is díjazták. A legjobb előadásért járó Sterija-díj mellett Maja Pelević megkapta a legjobb kortárs drámai szövegért járó elismerést, Kokan Mladenović lett a legjobb rendező, s ugyancsak Sterija-díjat ítéltek oda Marija Kalabić díszlettervezőnek. A társulat egésze pedig Sterija-különdíjban részesült.
  7. Német László lett a belgrádi érsek – A vajdasági (hódsági) születésű nagybecskereki püspököt november 5-én nevezte ki Ferenc pápa a Belgrádi főegyházmegye metropolita érsekévé. Ezzel Szerbia lényegében legnagyobb katolikus méltósága egy világlátott vajdasági magyar pap lett, aki – eddigi megnyilatkozásaiból ítélve – sokkal toleránsabb a mássággal szemben, és nyitottabb a párbeszédre a másként gondolkodókkal, illetve más hitűekkel, mint a keresztény nagyegyházak legtöbb főméltósága szerte a Pannonanizáló Balkánaánon.
  8. Megjelent a Hegyesi arcok című interjúkötet – Érdemes volna egyszer tudományosan is megvizsgálni, statisztikákkal is alátámasztani azt az erős benyomást, hogy Kishegyes, ez a mindössze 4-5000 fős, túlnyomórészt magyarok lakta, kiürülőben levő falu valóban átlagon felül hozzájárult-e a vajdasági magyarság kultúrtörténetéhez az egy főre jutó ismert emberek, sőt világsztárok (tudósok, művészek, sportolók) számát illetően. A helyi Szó-Beszéd című lap kiadásában megjelent kötet – a teljesség igénye nélkül – huszonkilenc híres kishegyesit mutat be.
  9. Megjelent Losoncz Márk Összefüggő viszonyok, teremtő kapcsolatok című kötete – A 648 oldalas esszékötet is úgy fog járni, mint a lista elején szereplők, de a tartalomjegyzéke alapján már most borítékolható, hogy 2023 egyik legfontosabb olvasmánya lesz. A szerbiai, vajdasági és vajdasági magyar közéleti-politikai viszonyokról szóló részében szereplő esszék túlnyomó többségét pedig nemcsak jól ismerem, hanem magam szerkesztettem és jelentettem meg az Autonómia portálon az elmúlt években.
  10. Tolnai Ottó veheti át a Városmajor 48 Irodalmi Életműdíjat Budapesten – A díj alapítója, a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány „azzal a céllal jött létre, hogy alkotó műhelyt, szakmai fórumot teremtsen a kortárs magyar írók, költők, műfordítók és kritikusok számára, akik egyaránt magukénak vallják Európa és a nemzeti kultúrák alapértékeit, az emberi méltóság és a társadalmi előítéletektől mentes szolidaritás gondolatát, megbecsülik és segítik egymás alkotó irodalmi munkásságát”. Az eminens értelmiségiekből álló kuratórium ötödik alkalommal ítélte oda az elismerést. Tolnai Ottó – Végel László után – immár a második vajdasági díjazott.

(Az írás nyomtatott változata a Családi Kör hetilap december 29-ei számában jelent meg)