Mint ismeretes, Jair Bolsonaro, a bukott brazil elnök nem volt hajlandó megjelenni utódja beiktatásán (akárcsak Donald Trump két évvel korábban), sőt Újév táján Floridába menekült (akárcsak Trump), hívei pedig január 9-én lemásolták az amerikai trumpista szélsőjobb január 6-áját. Washingtonban viszont nagynehezen elnököt kapott a Képviselőház, de folytatódott az ukrajnai háború és a kínai COVID-hullám is. – Átlapoztuk a világsajtót Torontótól Rióig, Bogotától Budapestig, illetve Amsterdamtól Stockholmon és Moszkván át Sanghajig.
Bolsenaro Trumpot utánozta
Kezdjük a brazil kormánynegyed elleni támadással. A Rio de Janeiró-i O Globo című konzervatív napilap nem nagyon lepődött meg:
„Sok mindent lehet állítani az erőszakról – de azt nem, hogy meglepetésként ért volna bennünket. Bolsonaro hívei folyamatosan puccsról beszélnek, amióta vezetőjük nem volt hajlandó elismerni választási vereségét. 2021 januárjában Bolsonaro az Egyesült Államok Kapitóliumának megrohanását ünnepelte, amire szövetségese, Trump tüzelt fel. Valójában azonban a bolsenarói imitáció még az eredetinél is rosszabb volt. Washingtonban a Kongresszusra, mint a törvényhozás központjára korlátozódott a támadás, Brazíliavárosban pedig az állam mindhárom ágának székhelyét támadták meg. A Legfelsőbb Bíróság megrohanása nemcsak az igazságszolgáltatás mint a demokrácia őre iránti megvetést mutatja, hanem azt is, hogy a szélsőjobboldal gyűlölete nem csak Lulára terjed ki.”
A bogotai El Espectador című szociál-liberális napilap szintén a Kapitólium megrohanásával hasonlítja össze a brazil kormánynegyed elleni támadást:
„Nem véletlen, hogy az akcióra csaknem pontosan két évvel a washingtoni események után került sor, hiszen annak idején Trump szintén választási csalást emlegetett. Olyan emberek, mint Bolsonaro és Trump, példaképnek tekintik egymást – és világszerte veszélyeztetik a demokráciát. Brazília számára ez azt jelenti, hogy válság idején az erőszak is fokozódik.”
A szintén brazíliai Curitibában megjelenő Gazeta do Povo című konzervatív napilap ezt teszi hozzá:
„A Legfelsőbb Bíróság, a Parlament és az elnöki palota épületeinek megrohanása abszolút katasztrófa. Egy ilyen eljárásra nincs sem indok, sem pedig bármiféle mentség. A politikai tiltakozáshoz való jog semmis, ha megszegik a hatályos törvényt – és minden indoklás elillan, ha erőszakot alkalmaznak.”
A biztonsági erők felléptek Bolsonaro hívei ellen. A brazíliavárosi kormányzati negyed megrohanása rémületet váltott ki világszerte, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Egy nappal a brazíliavárosi kormánynegyed megrohanása után a hadsereg és a rendőrség megkezdte Jair Bolsonaro volt elnök radikális támogatói táborainak megtisztítását. A rendőrség tájékoztatása szerint több mint ezerkétszáz tüntetőt tartóztattak le a fővárosban a hadsereg főhadiszállása előtt. Más városokban az aktivisták a hadsereggel folytatott tárgyalások után kivonultak azokból a táborokból, ahol az október végi választás második fordulója óta tüntettek. Vasárnap pedig több száz tüntető szállta meg illegálisan a Kongresszust, az elnöki palotát és a Legfelsőbb Bíróságot.
Luiz Inácio Lula da Silva államfő hétfőn találkozott a parlament mindkét házának vezetőivel és az Alkotmánybíróság elnökével, hogy megvitassák a helyzetet. Az állami hatóságok képviselői közös közleményben élesen elítélték a »terrortámadásokat, a vandalizmust, a bűnözőket és a puccsokat«, és jogi vizsgálatot kértek. Ugyanakkor nyugalomra és derűre szólítottak fel, hogy »megvédjük hazánkban a békét és a demokráciát«.
[…] Bolsonaro, aki nem ismerte el választási vereségét és távol maradt tisztségének átadásától, elhatárolódott támogatóinak tetteitől. A »fosztogatás és a középületekbe való behatolás« sérti a »békés tiltakozásra« vonatkozó »szabályt« – írta a Floridában tartózkodó Bolsonaro a Twitteren, és elutasította a felelősségét az eszkalációért.”
McCarthyt nagynehezen megválasztották
Ugorjunk is északabbra, az Egyesült Államokba. A torontói The Globe and Mail című konzervatív napilap szerint Kevin McCarthy republikánus képviselő túl sok hatalomról mondott le annak érdekében, hogy megszerezze a Képviselőház elnöki posztját (ami a többség szavazatán múlik):
„Feladta a hivatal alapvető elemeit, nevezetesen a képviselőház irányítási képességét, a jogszabályok napirendbe iktatását a plenáris ülésekhez, a vita feltételeinek és a testület jellegének ellenőrzését. Igaz, egyetlen képviselőházi elnöknek sincs erre közvetlen hatalma. Az erős elnökök ezt ugyanis készséges, fegyelmezett és éleslátó képviselők segítségével érik el, akik diszkréten szét vannak szórva a Képviselőházban. McCarthy viszont hatalmi pozíciókat ígért azoknak, akiket eddig ellenfeleinek nyilvánított.”
Kínkeservesen megválasztották az amerikai képviselőház új elnökét, az egész világgazdaságot kiszolgáltathatja az őt zsaroló radikális kisebbségnek. A Republikánus Párt költségvetési szigort követelő szárnya megerősödve jön ki az elhúzódott házelnök-választásból. Akár államcsőddel is megzsarolhatják majd Joe Biden elnököt, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Napokon át tartó kínos és keserves, több mint másfél évszázada nem látott politikai csata után a republikánus Kevin McCarthynak végül sikerült elérnie, hogy az amerikai Képviselőház elnökévé válasszák. A kaliforniai képviselő győzelme érdekében azonban olyan háttéralkut kötött pártja szélsőjobboldali szárnyával, az úgynevezett szabadság[frakcióval], amellyel teljesen kiszolgáltatta magát, sőt, potenciálisan az egész világgazdaságot az őt zsaroló radikális kisebbségnek.
McCarthy az elhúzódó házelnök-választás negyedik napján, pénteken jutott egyezségre a jelöltsége ellen lázadó párttársaival, többek között bizottsági székekkel és házszabály-módosításokkal kenyerezte le a rebelliseket. Például belement annak az elődje, Nancy Pelosi megválasztásakor eltörölt szabálynak a visszaállításába, amely alapján egyetlen képviselő is kezdeményezhet bizalmi szavazást a házelnök ellen, ezzel formálisan gyengítve a házelnöki posztját.
Az újabb engedmények megtételével a kaliforniai képviselő a 12. szavazáson tizennégy, majd a rákövetkező körre egy tizenötödik ellenzőjét is maga mellé tudta állítani. A McCarthy és pártja számára egyaránt megalázó politikai drámának azonban a 14. forduló sem vetett véget. A tálib húszaknak bélyegzett lázadó csoport hat tagja továbbra is kitartott, jóllehet vezéralakjuk, a szélsőjobboldali Matt Gaetz floridai képviselő utóbb elismerte, hogy mindent megkaptak, amit kértek.
[…] Ahogyan arra a Washington Post is rámutatott, a képviselőházra idén két kulcsfontosságú költségvetési feladat hárul. Egyrészt az államcsőd elkerülése érdekében meg kellene emelniük az adósságplafont valószínűleg még a nyár végéig, másfelől szeptember 30-ig el kell fogadniuk a büdzsét, hogy biztosítsák a szövetségi kormányzat és közintézmények működését. Mindez azonban komoly fegyvert ad a republikánus többség kezébe, amelyet a házelnök választás révén megerősödött, az állami kiadások megnyirbálását követelő szabadságkaukusz ki is használhat.
A szélsőjobboldali csoport egyes tagjai már jelezték: az adósságplafonról és az új költségvetésről egyszerre szeretnének tárgyalni a kormányzattal. Joe Biden amerikai elnök és a demokraták azonban elzárkóznak ettől, szerintük az államcsőd elkerülése nem lehet alkudozás tárgya.”
Az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap ezt írja a Republikánus Párt hatalmi harcáról:
„Sok más opportunista politikushoz hasonlóan Kevin McCarthy is úgy találta, hogy a szélsőjobbot nem olyan könnyű irányítani. Ellenfeleit nem a törvényhozás és a kormány érdekli, hanem a szabotázs és a törvényhozás megakadályozása. Így tündökölhetnek ezek egymással szemben a párhuzamos univerzumban, a talk-rádióban, a jobboldali tévéállomásokban és a közösségi médiában. Ezért özönlöttek az adományok, és ezért tisztelik őket hősként köreikben. A washingtoni káosz okot ad arra, hogy a következő két évben a legrosszabbtól tartsunk. (…) Aggasztó, hogy egy olyan időszakban, amikor a világ válságban van, a szélsőségesek egy kis csoportja került ilyen kulcspozícióba. Európa számára különösen fontos, hogy az USA Ukrajna mögött maradjon.”
Ukrajnában nem volt karácsonyi fegyverszünet
Ukrajnában közel egy éve tombol az orosz agresszió. A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta című ellenzéki napilap ezt írja:
„A konfliktus a belátható jövőben nem csak folytatódni fog, de még tovább is eszkalálódik. Mert túl sokan profitálnak a béke halogatásából, de a háború végtelen folytatásából is. Oroszország számára az Ukrajna feletti teljes győzelem lenne az egyetlen módja a konfliktus lezárásának. Bármilyen más forgatókönyv esetében – például értelmetlen diplomáciai tárgyalások, Moszkva ideiglenes engedményei a kollektív Nyugat felé, az ukrajnai területek egy részének az elfoglalása – nem oldaná meg a válságot, hanem csak súlyosbítaná azt.”
A Göteborgs-Posten című liberális napilap erre figyelmeztet az ukrán helyzettel kapcsolatban:
„A háború 2023 folyamán nagyon is elhúzódó konfliktussá fajulhat, azaz egy alacsony intenzitású lövészárok-háborúvá, amelyben nincs kilátás a békére. Hogy hogyan tovább, azt az USA-ban és Európában döntik majd el. Céljai eléréséhez Ukrajnának a jelenleginél lényegesen több katonai felszerelésre, anyagi támogatásra és a civil lakosság segítségére van szüksége. A bál tehát Washingtonban, Londonban, Párizsban és Berlinben áll. Ha nő az ország támogatottsága, akkor elméleti esély van arra, hogy egész Ukrajna felszabaduljon.”
A moszkvai Kommerszánt című politikai és gazdasági napilap a nyugati országokból Ukrajnába szállított fegyverekről számol be:
„Kijev szövetségesei annyi fegyverrel tudják ellátni Ukrajnát, és annyi katonát képeznek ki, amennyit jónak látnak. A konfliktus elhúzódik és ez komoly kockázatokat jelent Oroszország számára. Eközben névtelen kijevi források arról számolnak be, hogy az ukrán hadsereget már kiképezik, például a német Leopard tankok, sőt az F-16-os vadászrepülőgépek kezelésére is. És bár még nincs konkrét bizonyíték a repülőgép-szállításokról, a harckocsikkal más a helyzet. Duda lengyel elnök mindenesetre már bejelentette a Leopard tankok szállítását. Nagyon valószínű, hogy a jövőben nyugati harci repülőket is szállítanak majd Ukrajnának.”
Tombol a koronavírus Kínában
És végül lássuk, mi történik Kínában, ahol a koronavírus által fertőzöttek száma egyre inkább növekszik. Ezt a sanghaji Hszinmin Wanbao című napilap így kommentálja:
„Az olyan ázsiai országok, mint Thaiföld, Malajzia, Szingapúr és Kambodzsa, ahol a turizmus a gazdasági fellendülés fő támasza, izgatottan várják a kínai turisták visszatérését. A kínai koronavírus-korlátozások feloldása után Délkelet-Ázsia lesz a kínaiak egyik kedvelt úticélja, akárcsak a járvány előtt. A thaiföldi turisztikai hatóság feltételezi, hogy 2023 első negyedében körülbelül háromszázezer kínai turista érkezik Thaiföldre a hagyományos kínai újév ünneplésére, majd ötmillió kínai turista fog odautazni az év folyamán.”
A tajpeji Ziyou Shibao című napilap azonban sokkal visszafogottabb ezzel kapcsolatban:
„Az Egyesült Államokhoz, Japánhoz és Dél-Koreához hasonlóan Tajvan is szigorította a Kínából érkezők beutazási szabályait és bevezette a kötelező PCR-tesztet. Ez vonatkozik azokra a tranzitutasokra is, akik Hongkongon vagy Makaón keresztül érkeznek, és eddig ezt a kiskaput használhatták az ellenőrzés megkerülésére. A fertőzések száma a kínai Újév környékén valószínűleg ismét emelkedni fog. Ez egy másik ok, amiért fontos, hogy a Tajvanra visszatérő utasok betartsák a beutazási előírásokat. Emellett az egészségügyi hatóság szoros figyelemmel fogja kísérni, hogy megjelenhettek-e új mutált vírustörzsek. Csak így biztosítható a helyi lakosság biztonsága.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
