Országszerte hiány van antibiotikumból, s elsősorban a gyermekek számára fontos antibiotikum-szirupok nem elérhetőek. A felső-légúti betegségek megnövekedett száma mellett azonban a gyártók és a gyógyszertárak képviselői is azt mondják, hogy a hiány okát nem országon belül kell keresni. A helyzet ugyanis globálisan is hasonló, ennek oka pedig a nyersanyag- és csomagoláshiány.

Az EU generikus gyógyszerkészítményeit felügyelő hatóság igazgatója, Adrian van den Hoven szerint az antibiotikum-piac nagyjából egy hónapon belül stabilizálódhat – feltéve, hogy a betegek száma addig folyamatosan csökkenni fog, és nem lesz újabb emelkedés.

Az antibiotikum-hiány kialakulása szerinte annak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány alatt drámai mértékben lecsökkent az antibiotikum-fogyasztás, miután az emberek otthonról dolgoztak és szabadtéren maszkot hordtak. Az iparág pedig alkalmazkodott a kisebb kereslethez – ám 2022-ben hamarabb köszöntött be a betegségszezon, mint várták.

A szerbiai gyógyszertárakban a penicillin alapú gyógyszerekből van hiány – nem lehet sinacilint, ospamoksot, panklavot kapni. Mivel ezeket szinte egyáltalán nem lehet kapni, az orvosok kénytelen valamilyen más alternatívát kiírni a beteg gyermekeknek.

Szerbiában egyébként két gyár állít elő antibiotikum-szirupot gyermekek számára, a többit importálja az ország. Az egyik gyárban azonban hiba miatt leállt a gyártás, ami várhatóan január végén indul újra. Egy biztos, amikor ismét lesz antibiotikum a polcokon, azok biztosan drágábbak lesznek.

Sanja Radojević Škodrić, a Szerbiai Egészségbiztosítási Alap igazgatója a Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta, hogy az ország rendszeresen fizeti a behozatali gyógyszereket, a hiány oka főként a csomagolás hiánya a világpiacon, ezt pedig az orosz-ukrán konfliktus okozta.

Az illetékesek már szeptemberben figyelmeztettek, hogy hiány lehet bizonyos gyógyszerekből. Németországban már ibuprofen és paracetamol alapú lázcsillapító szirupokat sem lehet kapni és hasonló a helyzet Olaszországban és Franciaországban is.

A hiányról írt néhány nappal ezelőtt a Euronews is. Kiemelték, megnőtt a gyerekeknek szánt gyógyszerek iránti kereslet is – nemcsak Európában, de az USA-ban is. „Ez pedig nagyon nagy baj, mert a gyerekek számára mindig is kevesebb gyógyszert gyártottak, mint a felnőttek számára, azon egyszerű oknál fogva, hogy kevesebb gyerek van mint felnőtt”.

A harmadik ok, ami miatt nem tudják megújítani a készleteket, az a csomagoláshoz használt papír hiánya. Ez részben az orosz-ukrán háború számlájára írható, miután mindkét ország nagy papíripari beszállítónak számít. A helyzetet súlyosbítja, hogy a gyógyszerhiányokat orvosolni lehetne az egyik tagországból a másikba szállított gyógyszerszállítmányokkal – ám azok csomagolása és az azon található felirat eltérő lesz, vagyis azt előbb el kell távolítani és újra kell csomagolni, a megfelelő nyelvű szöveggel. Ehhez viszont szintén papír kéne.

Németország: A szocialista egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach decemberben bejelentette, hogy a kormány jelentős változtatásokat vezet be a gyógyszerek árazásával kapcsolatosan, az egészségbiztosítónak ezután többet kell fizetnie utánuk, hogy a készletezésük gazdaságilag megérje, a kormány pedig maga is a kulcsfontottságú gyógyszerek felhalmozásába kezd.

Ausztria: jelenleg több mint 540 gyógyszer nem elérhető vagy csak részlegesen elérhető. Az osztrák kormány egy nemzeti válságtartalék felállítását javasolja, illetve a gyártás növelését, mivel „az életmentő gyógyszerekhez való hozzáférés sokkal fontosabb kérdés annál, hogy csak Kínára hagyatkozzunk”.

Franciaország: François Braun egészségügyi miniszter szerint „két hónapra van szükség, hogy a készleteinket ismét feltöltsük” a leggyakrabban felírt antibiotikumból, az amoxicillinből, a paracetamolból viszont „nagyon gyorsan” ismét normális készletekkel lehet számolni.

Belgium: itt elegendő amoxicillin áll rendelkezésre, a hiány elkerülésére pedig a belga gyógyszertárak a gyerekeknek szánt antibiotikum előállításába kezdtek. „Jelenleg nincs hiány, de az ukrajnai és kínai helyzetet elnézve azért továbbra is szükségállapotot hirdetünk” – mondta el David Gering szóvivő az Általános Gyógyszeripari Egyesülettől.

Görögország: a görög kormány úgy döntött, hogy a haza gyártást 162 generikus gyógyszer gyártására állítja át, melyek hiányoznak a piacról. Az egészségügyi minisztérium számításai szerint a dolgok január végére állhatnak vissza a normál kerékvágásba – de a felmérések azt mutatják, hogy a vásárlók előnyben részesítik a megszokott márkákat a generikus gyógyszerekkel szemben.

Olaszország: A gyógyszeripari ügynökség több mint 3000 gyógyszerből jelzett hiányt, ezek közül 554 olyan van, melyeket rövid időn belül tudnak pótolni.

Portugália: A nemzeti gyógyszeripari hatóság egy „alapvető gyógyszerek” lista elkészítését szorgalmazza.

Bulgária: 300 gyógyszerből van hiány, köztük antibiotikumokból – melyek iránt a kereslet decemberben megduplázódott 2021 decemberéhez képest – a beszállítók pedig nem számoltak a duplaakkora igénnyel. Most már túl késő szerződést kötni, mert mire az igányelt mennyiségek megérkeznének, akár 6-8 hónapba is telhetne.

Szlovénia: 200 különböző gyógyszerből van hiány, de ezek közül soknak van generikus megfelelője. Az országban tavaly bevezetett szabályozás miatt, miszerint a patikaláncoknak közösen kell beszereznie a gyógyszereket, hogy az árakat alacsonyan tartsák, az ehhez szükséges szerződések közül azonban három nyílt közbeszerzésest sem sikerült megkötni, a patikáknak csak egy választása maradt: a törvény nem betartása, hogy a készletek ne csökkenjenek tovább.

Szlovákia: Leginkább a gyerekeknek való lázcsillapító kúpok és fájdalomcsillapítók, köptetők hiányoznak, melyeket eltérő hatóanyagú, de azonos hatásfokú helyettesítőkkel próbálnak kiváltani a patikák. Ezen felül a szlovákokat nem zavarja, ha külföldről érkező, idegen nyelvű gyógyszereket kell beszedniük, így azokból is rendelnek.