Szerbia már nem az az olcsó ország, mint valamikor volt. Egy csapolt sör Belgrádban három euró, egy viszonylag rövid taxiút tíz, egy szolid lakás havi bérleti díja pedig akár az 500 eurót is elérheti az eKapija szerint.
„A dinárinflációval párhuzamosan zajlik az euróinfláció is. Ez azt jelenti, hogy az infláció annyira nőtt a dinárzónában, mint az eurózónában. Ez a vásárlóerő-paritás” – mondta Zoran Grubišić, a Bankakadémia professzora az eKapijának.
Mint hozzáteszi, ha mindenütt párhuzamosan növekszik az infláció, akkor nem gond az instabil árfolyam, mivel jelenleg minden valutára kihatnak a változások.
„A gazdasági növekedés és a külföldi tőke beáramlása itt valószínűleg kedvezőbb, mint más országokban. Ha csökken a külföldi működőtőke-beáramlás, az befolyásolná a dinár stabilitását, de nem látom okát, hogy miért kellene csökkennie” – teszi hozzá Grubišić.
Ljubodrag Savić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora emlékeztet arra, hogy a gazdaságban nem lehet csak veszíteni vagy csak nyerni.
„Az egyik oldalon veszítesz, a másik oldalon nyersz. Több érv is szól amellett, hogy miért jó egy ilyen fix árfolyam, illetve hogy miért rossz. Hosszú távon rossz, mert elriasztja az exportőröket, de alapvetően az állampolgárok többségének jó ez az árfolyam, hiszen bizonyos szintű biztonságot nyújt nekik” – mondja Savić.
Hozzáteszi, az inflációt ezúttal nem a hazai gazdaság okozta, hanem a világjárvány utáni gazdasági zavarok, amit az ukrajnai válság követett.
„Olyan ország vagyunk, amely önellátó az élelmiszertermelésben, így semmi okunk nem lehet az élelmiszerárak emelésére és az árak befagyasztására” – mondja Savić.
Elmondta, nem számít arra, hogy a külföldi befektetések beáramlása csökkenhet, és veszélyeztetheti a hazai valuta stabilitását.
„A külföldi fizetőeszközök beáramlása továbbra is lényegesen nagyobb, mint a kiáramlás” – tette hozzá a professzor és megjegyezte, hogy Szerbia a válság ellenére is a maga tempójában, de szilárdan fejlődik.
