Mindössze 90 másodpercre vagyunk a világvégétől. A Végítélet Óráját olyan indokok alapján állították előbbre, mint az Ukrajnában folyó háború, a nukleáris fegyverkezés, klímaválság, de a koronavírus kezelése és a technológia fejlődés felgyorsulása is befolyásolta a döntést.

Elsősorban az Ukrajnában folyó háborút említették azok a tudósok, akik leleplezték kedd délelőtt a Végítélet Óráját Washingtonban. Az orosz agresszió megmutatta, hogy nem lehetünk nyugodtak és az atomfegyverek ugyanakkora veszéllyel fenyegetnek ma is, mint amikor az órát elindították 1947-ben. A biológiai fegyverek bevetésének veszélye, a klímaváltozás ma már nyilvánvalóan megmutatkozó jelei egyre közelebb sodornak minket az apokalipszishez. A tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, az orvostudomány, élettudományok közel sincsenek olyan fejlettségi szinten, mint azt korábban képzeltük. Sokkal több befektetést igényelne a kutatás, a biológiai biztonság, az országok közötti együttműködés, hogy megelőzhetőek legyenek hasonló katasztrófák.

A Végítélet Óráját Albert Einstein vezetésével olyan tudósok találták ki, akik a Manhattan Project tagjai is voltak. Arra akarták felhívni a figyelmet, hogy a világháború után sem lehetünk nyugodtak, a nukleáris fegyverkezés bármikor pusztulással fenyegetheti az emberiséget. A „tudósklub” később kiegészült több Nobel-díjassal és ahogy teltek az évek, bekerültek az atom mellé a biológiai fegyverek, a klímaváltozás, a politikai döntéshozók hamis propagandája által keltett veszélyek vagy akár az interneten terjesztett hamis információk, amelyek befolyásolják az életünket. A koronavírus-járvány alatt például felelőtlen politikai döntések közvetlen hatással voltak emberéletekre.

A technológia felgyorsult fejlődése olyan eredményekkel jár, amelyek rossz kezekbe kerülve akár el is pusztíthatják az emberiséget. Az órát „gondozó” tudományos szervezet ezt többször hangsúlyozta az elmúlt években, utalva a mesterséges intelligenciára vagy a fegyverkezésben elért eredményekre.

Idén Oroszországot és Kínát emelték ki, mint akik aggasztó űrtevékenységet folytatnak, Moszkva már nyilvánosan is fenyegetőzött műholdak elpusztításával.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja mélyreható kérdéseket is felvetett azzal kapcsolatban, hogy a világ országai, vezetői hogyan kommunikálnak egymással, nem egyszer aláásva nemzetközi magatartási szabályokat.

A háború nemcsak az atomfegyverek használatának kockázatát növelte, a biológia és vegyi fegyverekre is gondolni kell, valamint arra, hogy a háború miatt az atomerőművek is kockázati tényezővé léptek elő.

Az idei 90 másodperces távolság rendkívül csekély, még sosem voltunk ennyire fenyegető helyzetben.

Az órát 1991-ben állították az eddigi legkedvezőbb helyzetbe és 1995-ig úgy is maradt. Azokban az években 17 percnyire volt még az éjfél, vagyis a világvége. A legrosszabb helyzetbe 2020-ban kerültünk, akkor 100 másodpercnyire álltunk saját magunk elpusztításától.

90 másodpercre a végtől (Fotó: Bulletin of the Atomic Scientists)