A fagypont alatti éjszakai hőmérséklet miatt egyre csökken az esély, hogy hatvan órával a katasztrófa után  a mentőcsapatok túlélőkre bukkanjanak Törökországban és Szíriában; a halottak száma egyre nő, miközben mindkét országban beindult a politikai adok-kapok a tragédia körül, írja összefoglalójában a Euronews.

Mínusz négy-öt fok volt éjszaka a török-szíriai határ térségében, ahol már közel nyolcvanezer ember vesz részt a mentésben és a romeltakarításban a hétfőn történt, 7,8 magnitúdójú földrengés után. A legfrissebb adatok (16:00 óra) szerint Törökországban 9057, Szíriában pedig az Aszad-kormány és a felkelők által ellenőrzött területen összesen 2660 megerősített halálos áldozatról tudnak. Csak Törökországban több mint 37 000 sérült van, és 11 000 ház összeomlását jelentették a hatóságoknak. Az Egészségügyi Világszervezet kedden úgy becsülte, hogy a halottak száma elérheti a húszezret is.

Szíria: az Aszad-kormány kihasználná a tragédiát

Szíria északi részén a felkelők által ellenőrzött területen a legnagyobb a baj. A régió eleve elszigetelt a polgárháború miatt, a mentést a Fehérsisakosoknak nevezett önkéntesek végzik – a szervezet arra alakult, hogy a háborúban lebombázott házakból mentsék ki az embereket. Ugyanakkor a térségben kevés a munkagép és a gázolaj, nehezen megközelíthető, az utak egy része járhatatlanná vált, miközben a nemzetközi segélyek csak Törökországon keresztül érkezhetnek az országba, és az Aszad-kormány a négy határátkelőből csak egyet hagyott nyitva – az ide vezető út azonban szintén megrongálódott.

A nemzetközi segélyekért már be is jelentkezett az Aszad-kormány az ENSZ-ben, az ENSZ-nagykövet Basszam Szabbagh kifejtette, hogy mivel ők a nemzetközileg elismert kormány, ők felelnek azért, hogy a nemzetközi segélyek célba érjenek az ország egész területén, ide értve a felkelők által ellenőrzött területeket is.

Az EU 3 millió eurós segélyt küld Törökországba és 3,5 milliósat Szíriába – ez utóbbi országnál ők is rögzítették, hogy a segélynek a lázadók által ellenőrzött részre is meg kell érkeznie, még akkoris ,ha azt hivatalosan az Aszad-kormánynak küldik.

Ezzel együtt is több mentőcsapat van úton Szíriába, például a USAID mintegy nyolcvan fővel és keresőkutyákkal, valamint 50 tonna, többek között beton átvágására is alkalmas mentőfelszereléssel küldött mentőcsapatokat, akik szerdán Törökországon keresztül próbálnak eljutni a helyszínre.

Törökország: düh és kétségbeesés

A könnyebben megközelíthető Törökországban több mint hatvanezren dolgoznak már a mentésen, ugyanakkor a tragédia kiterjedtsége miatt az erőfeszítések elégtelennek tűnnek, emiatt sok helyen felháborodott hangok hallatszanak a helyszínen és a közösségi médiában is.

Az AP hírügynökség beszámolója szerint például Gaziantepben a földrengést követő kritikus 12 órában egyáltalán nem érkeztek mentőcsapatok, a helyi rendőrség és a hozzátartozók puszta kézzel próbálták elmozdítani a hatalmas cementlapokat, hogy kiszabadítsák az alájuk szorultakat. Az AFP hírügynökség úgy tudja, hogy a mentőcsapatok érkezés után pár órával be is szüntették a munkát hétfőn, mert besötétedett, emiatt kedd reggel a helyiek már annyira felháborodtak, hogy a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia.

Az AFP-nek nyilatkozó Celai Deniz és társai a beomlott házak mellett éjszakáztak a szabadtéren lakott tűz mellett, miközben a romok alá szorult rokonaik kiáltozását hallgatták. – Nincs olyan hely, ahova a mentőcsapataink nem érnek el – ezt a Vörös Félhold vezetője, Kemer Kinik mondta a török tévének adott interjújában, de Deniz szerint a valóságban nagyon más a helyzet.

– Fogalmuk sincs, az emberek min mennek keresztül –  mondta a hatvanas férfi az AFP-nek.

A Euronews riporterének is azt mondják a helyiek Törökországban, hogy a mentőcsapatoknak nincs megfelelő felszerlésük, ezért hiába jönnek a helyszínre, sokszor semmit sem tudnak tenni.

A török hatóságok álhírnek nevezték azt az állítást, hogy a mentés ne menne olajozottan. A helyszíni beszámolók azonban mást mutatnak.

– Nem tudom a testvéremet kimenteni a romok alól. Nem kaphatom vissza az unokaöcsémet. Nézzen szét: nincs itt senki az állam részéről, az isten szerelmére  – mondta riportereknek Ali Sagiroglu Kahramanmaraşban. – Két napja felénk se nézett senki, a gyerekek megfagynak a hidegtől.

– Olyan az egész, mintha a pokolban ébredtünk volna. A segítség nem jön, senkit nem lehet elérni, minden elpusztult.

Jelenleg még az épületek alatt maradt túlélők mentésén van a hangsúly, de hamarosan a fedél nélkül maradt tíz- vagy akár százezrek ellátása okoz majd óriási problémát. – Nincs egy sátrunk, nincs kályhánk, nincs semmink – mondta egy túlélő, Aysan Kurt az AP hírügynökségnek. – A gyerekek nagyon rossz állapotban vannak, esik az eső és kint vannak a hidegben. Nem haltunk meg a földrengésben, nem haltunk éhen, de meg fogunk fagyni.

Törökországban ráadásul közeledik a választás, amelyen az unortodox gazdaságpolitika okozta  megélhetési válság miatt kivételesen lett volna esélye az ellenzéknek megszorongatnia Recep Tayyip Erdogan elnököt. A földrengés után azonban egyértelmű, hogy az arra adott válasz lesz a kampány fő témája. Az ellenzék vezetője, Kemal Kılıçdaroğlu nem is habozott kimondani, hogy a földrengés okozta rettenetes anyagi és emberi kár Erdogan hibája, mert 20 év alatt nem készítette fel az országot a mostanihoz hasonló – egyébként a régióban soha nem látott erősségű – földrengésre, illetve eltékozolta a külön erre a célra beszedett adókat.

Erdogan a helyszínen járva elismerte, hogy kezdetben nehezen indult a mentés, azonban azt mondta, hogy mostanra a török hatóságok urai a helyzetnek, egyébként pedig a tragédia a szolidaritás és az egység ideje kell hogy legyen, nem pedig a negatív politikai kampányoké.

Ugyanakkor a török hatóságok több külföldi weboldal és a twitter elérését is korlátozták a közösségi médiát monitorozó netblocks.org szerint. Az AFP szerint a török rendőrség több embert is letartóztatott azok közül, akik a nyilvánosságban kritizálták a katasztrófára adott hatósági válasz lassúságát és hatástalanságát.