Szendrő és Újvidék után már Belgrádban is regisztráltak kanyarós eseteket, ezúttal egy anya és négy hónapos csecsemője kerültek kórházba. Felmerül a kérdés, vajon mekkora a veszélye annak, hogy Szerbiában kirobbanjon a kanyarójárvány, és milyen intézkedésekkel lehetne útját állni a fertőzésnek?
Az Euronews Serbia beszélgetőpartnerei egyetértenek abban, hogy a vakcina az egyetlen módja a kanyaró megfékezésének. A legfrissebb adatok szerint Szerbiában eddig 36 fertőzéses esetet regisztráltak, így a szakemberek szerint nem árt elővigyázatosnak lenni. Dr. Ivana Begović Lazarević, a Belgrádi Városi Közegészségügyi Intézet epidemiológusa azt állítja, hogy ez a szám országos szinten nem nagy, de mindenképpen vészjelző.
Nem akarok senkit megijeszteni, de emlékszünk arra, hogy 2017-ben sokkal gyorsabb volt a kanyaró terjedése. 2017-ben és 2018-ban többen kaptak védőoltást, majd részben a koronavírus miatt, részben az oltás ellenes hírek miatt csökkent az oltottság. A legfrissebb, 2022-es adataink szerint viszont azt látjuk, hogy növekszik a kanyaró ellen beoltottak száma, de még mindig lehetne javítani a statisztikákon
– mondja a járványügyi szakember. Zoran Radovanović epidemiológus professzor az Euronews Serbia-nak adott interjújában azt mondja, kár a himlőjárványról általánosságban beszélni, mert létezik olyan oltóanyag, ami teljes mértékben meggátolja a betegség terjedését.
Az oltottság hiánya a fő probléma a kanyaró terjedésével kapcsolatban. Ez a legfertőzőbb fertőző betegség. Egy fertőzött akár 15 oltatlan személyt is megfertőzhet
– mondja Radovanović.
Az oltás az egyetlen megoldás
A kanyaró nagyon gyorsan terjed, és könnyen megtalálja az arra érzékenyeket. A védőoltás az egyetlen, ami megállíthatja a fertőzés terjedését, erre most kell reagálni. Fontos a betegek elkülönítése, illetve az ő beoltásuk is. Ha az oltást néhány nappal a fertőzésnek való kitettség után veszi fel valaki, akkor van esély arra, hogy az illető nem lesz beteg
– magyarázza Radovanović, hozzátéve, hogy a bizonyítottan fertőzött személyeknek 12 napig kell karanténba vonulniuk.
Milyen tünetei vannak a fertőzésnek?
A himlővel fertőzöttek immunrendszere gyengül. Egy-két, de legfeljebb négy napig magas láz jellemző, továbbá orrfolyás, köhögés, kötőhártya-gyulladás is előfordulhat. A láz 40 fok fölé is emelkedhet, annak elmúlta után pedig megjelenik az embereken az egész testet borító himlő, ami 5-6 napig tart
– mondja a doktornő és felhívta a szülők figyelmét arra, hogy nagyon fontos a gyermekek időben történő oltása. A himlő elleni védőoltást 1971-ben vezették be Szerbiában, a második dózist pedig 1993-ban. Radovanović úgy véli, hogy a 65 év felettiek biztonságban vannak, mert 90 százalékuk gyerekkorban már átvészelték a betegséget. Hozzátette, mivel a második adagot 1993-ban vezették be, így a fertőzés leginkább az 1970 és az 1990 között született, oltatlan polgárokra veszélyes.
A legutóbbi szerbiai himlőjárványban, 2017-ben és 2018-ban mintegy 5800 beteget regisztráltak, akiknek 93 százaléka oltatlan, hiányos vagy ismeretlen oltási státuszú volt. A betegek egyharmada kórházi kezelésre szorult, 15 esetben halálos kimenetelű volt a betegség, köztük négy 5 éven aluli gyerek is életét vesztette, ezért – mint ahogy arra a Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet is nemrég felhívta a szülők figyelmét – fontos, hogy mindenki beoltassa a 12 hónaposnál idősebb gyermekét a kanyaró terjedésének megfékezése érdekében
