A hazai infláció jelentős része import jellegű, Szerbia ugyanis erősen importfüggő gazdaság. Az eurózónában az infláció az ősz folyamán egy ponton átlépte a 10 százalékos határt, majd 2022 decemberében 10 százalék alá süllyedt, leginkább az energiaárak csökkenése miatt. Ugyanakkor az EU-n belül az infláció nem egyenletesen oszlik meg, így a legnagyobb áremelkedés Közép-Kelet-Európában volt, ahol az infláció egyes országokban, például Magyarországon is jócskán meghaladta a 20%-ot – írja a Nova Ekonimija.

A szerbiai inflációs szint a mesterségesen alacsony energiaáraknak a következménye, emelkedésük az idei év során növelni fogja az inflációt, az importinfláció pedig jelentősen lassul. Az infláció növekedését befolyásolja a nyugdíjak 20,8%-os januári emelése, valamint a közalkalmazotti bérek 12,5%-os és a minimálbér 14,3%-os emelése is. Az infláció viszont a kormányzati bevételeket növeli: a költségvetés bevétele 2022-ben 1915 milliárd dinár, míg 2021-ben 1751 milliárd dinár volt, ami 14,6%-os növekedést jelent.

A magas infláció a szerb gazdaság versenyképességének csökkenéséhez vezet, Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnerei ugyanis Nyugat-Európában vannak, ahol jelenleg kétszer olyan alacsony az infláció.

A GDP növekedési üteme meredeken csökken, így az idei év folyamán (optimista forgatókönyv szerint) csupán 1,5-2%-os növekedés várható. Külön aggodalomra ad okot a külkereskedelmi hiány hirtelen növekedése, amely 2022-ben elérte a rekordnak számító 11,4 milliárd eurót, ami majdnem kétszerese a 2019-es és 2020-as értékeknek. A fizetési mérleg hiánya tavaly 3,1 milliárd euró volt, ennek finanszírozása (egyelőre) az állam magas kamatokkal történő külföldi hitelfelvételéből történik.

A magas infláció a szerb gazdaság számos problémáját felfedte. Az alacsony energiaárak biztosításához az állam kénytelen volt fedezni az EPS és a Srbijagas veszteségeit, és ez a hozzájárulás elérte a GDP csaknem 2%-át.

A áram, a gáz és a közüzemi szolgáltatások árának emelkedése a következő hónapokban hatással lesz a lakosság életszínvonalának további csökkenésére, az így bekövetkező vásárlóerő csökkenés pedig minden bizonnyal a hazai árak stabilizálódásához vezet, amennyiben megszűnik a világpiaci inflációs nyomás.

Illusztráció: Pixabay