Aleksandar Vučić szerb államfő a napokban ismét komoly számításokba kezdett az elmúlt tíz év átlagkereset-növekedését illetően. De vajon helyesek-e az elnök számításai?
Az RTS stúdiójában egy okostáblán kalkulálva mutatta be, hogy Szerbia az átlagkeresetet tekintve a régió éllovasa, ráadásul nemcsak a jelenlegi átlagfizetést, hanem az elmúlt 10 év bérnövekedésének százalékos arányát tekintve is élen járunk – írja a Danas.
Vučić adatai szerint 2012-ben 329 euró volt az átlagkereset, tavaly decemberben pedig elérte a 718 eurót, azaz eszerint az elmúlt 10 évben közel 120 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset.
A 2012-es statisztikai adatokat elemezve könnyen megállapítható, hogy az átlagkereset a válságév egyik hónapjában sem volt kevesebb 349 eurónál – hívja fel figyelmünket a Danas.
A 2022. decemberi átlagfizetést a 2012. decemberi átlagfizetéssel összehasonlítva azt kapjuk, hogy 10 éve az átlagos nettó fizetés 413 euró volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben euróban számolva 73 százalékkal nőtt az átlagkereset – és nem 120 százalékkal, mint ahogyan Vučić számolta.
Ahhoz azonban, hogy valós betekintést nyerjünk az átlagkeresetek vásárlóerejébe, az összegeket az adott időszak áremelkedéséhez kell igazítanunk. 2013 és 2022 között a teljes infláció elérte a 44,5 százalékot. Ehhez döntően hozzájárult a fogyasztói árindex 2013-as növekedése, amely átlagosan 7,8 százalékkal nőtt, illetve tavalyi év is sokat nyomott a latba, amikor az éves infláció 11,9 százalékot tett ki.
Mindenesetre, ha a 79,5 százalékos bérnövekedést korrigáljuk a 44,5 százalékos árnövekedéssel, akkor arra jutunk, hogy a bérek reálértéke mintegy 35 százalékkal emelkedett, azaz éves bontásban valamivel több mint három százalék volt a fizetésemelkedés az elmúlt tíz esztendőben.
A nyugdíjak ennél is kevésbé növekedtek
Ezen a téren még rosszabb a helyzet, ugyanis az átlagnyugdíj 2012 decemberében 23 563 dinár volt, tavaly év végén pedig 33 731 dinárt. Ez összesen 43,1 százalékos növekedést jelent tíz év alatt. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a nyugdíjasok viselték a költségvetési konszolidáció terhének jó részét, amikor 2014-ben emiatt csökkentették a 25 000 dinárt meghaladó nyugdíjakat.
Ha azonban a 43,1 százalékos nyugdíjnövekedést összevetjük a 44,5 százalékos inflációval, akkor arra jutunk, hogy a nyugdíjak a mögöttünk álló évtizedben több mint egy százalékot veszítettek vásárlóerejükből. Ennek oka nagyrészt a nyugdíjak 2022-es reálérték-csökkenésében keresendő.
Az év elején a nyugdíjasok 5,5 százalékos nyugdíjemelést kaptak, míg az átlagos infláció 11,9 százalék volt. Fontos hozzátenni, hogy míg 2012 elején az átlagnyugdíj az átlagfizetések 66 százalékát tették ki, addig ugyanazon év végére ez az arány 55 százalékra csökkent, 2022-ben pedig már csak 46 százalék körül mozgott az átlagos nyugdíjösszeg aránya az átlagbéréhez képest.