Tizenhét évvel ezelőtt, 2006. március 11-én, hágai börtöncellájában elhunyt Slobodan Milošević, a Szerbiai Szocialista Párt volt elnöke, akit háborús bűnök elkövetésével vádoltak. Elhunyt, mielőtt ügyében ítélet született volna.
Milošević 1990-ben, az első demokratikus választásokon került hatalomra.
Tíz éven át tartó autokrata hatalma 2000-ben ért véget, amikor Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék jelöltje nyert a választásokon. Milošević nem ismerte el a választás eredményét, hatalmát október 5-én döntötték meg, miután országszerte utcára vonult a nép.
Miloševićet végül 2001. április 1-jén tartóztatták le, a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek június 28-án adták ki.
Pere 2002. február 12-én kezdődött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. Kezdetben önmagát védte, de később – egészségi állapota romlásával – ügyvédek csoportja vette át a védelmet. A délszláv háború alatt szerb oldalról elkövetett bűntettek egyik fő felelősének tartották. Több mint 60 vádpontban folyt ellene eljárás, etnikai tisztogatás Horvátország területén, népirtás Bosznia-Hercegovina területén, illetve terror- és erőszakhadjárat Koszovó albán lakossága ellen. Ítélet nem született.
Mivel az állami és városi hatalom nem adott engedélyt, hogy Miloševićet Belgrádban, állami tiszteletadás mellett helyezzék örök nyugalomra, végül családi házának udvarán, Požarevacon temették el.
Sahrani Miloševića prisustvovali su najviši funkcioneri Socijalističke partije Srbije, izuzev njenog aktuelnog predsednika Ivice Dačića, kao i tadašnji zamenik predsednika Srpske radikalne stranke Tomislav Nikolić, predsednik ruske Komunističke partije Genadij Zjuganov, poslanik Dume Sergej Baburin i general Leonid Ivašov, kao i bivši američki državni tužilac Remzi Klark.
