Szerbiában óriási a tanárhiány, ez főleg a matematika, fizika és kémia szakos tanárok alacsony számában mutatkozik meg, viszont az egyetemi hallgatók körében is alacsony az említett szakokra iratkozók száma, így a közeljövőben sem várható javulás e téren – írja a Nova.
Ennek okán nyolc belgrádi kar dékánja fogott össze, és egy oktatásmentő kezdeményezést javasolt a Belgrádi Egyetem Rektorátusának. A javaslat szerint a dékánok regionális ösztöndíjat ajánlanának bizonyos karok hallgatóinak, továbbá kérik a pedagógusbérek 30-50 százalékos emelését, a tantervek felülvizsgálatát, illetve a pedagógusok és az oktatási rendszer méltóságának visszaállítását.
Szerbia szerte mintegy 500 matematika és számítástechnika tanár hiányzik
– mutatott rá Velimir Šećerov, a Földrajzi Kar dékánja az N1 Novi Dan című műsorában.
Van, aki tornatanárként matematikát és kémiát tanít
– tette hozzá Zoran Rakić, a Matematika Kar dékánja. A Földrajzi Kar dékánja megjegyzi, hogy ebben a tanévben Szerbiában összesen 80-an iratkoztak földrajz szakra, és hogy ebből a tárgyból is fenyegető a tanárhiány. Szemléltető adat, hogy míg 2015-ben 112-en jelentkeztek matektanári képzésre Belgrádban, addig 2017-ben már csak 10 jelentkező volt. A fizikatanári szakot illetően pedig siralmas a helyzet, ebben az évben ugyanis csak egy személy iratkozott be.
A dékánok Mladen Šarčević volt oktatási miniszterrel habár ismertették a fennálló problémákat, és javasolták a tanári szakma hiányszakmává nyilvánítását, és indítványozták, hogy az azokat válasz-tóknak az állam bizonyos juttatásokat, anyagi forrásokat biztosítson, Šarčević elutasította a javas-latot forráshiányra hivatkozva.
Šećerov professzor elmondja, az új javaslat szerint regionális ösztöndíjjal motiválnák a fiatalok hiányszakmának minősülő tanári karokra való iratkozását, amivel nem csak a tanárhiányt lehetne mérsékelni, de egyúttal ösztönözni lehetne a fiatalok ittmaradását is. A professzor kiemelte, hogy az ösztöndíj mértéke nem rajtuk múlik, de – mint mondta – „minél több, annál jobb”.
Rakić hozzáteszi, hogy jelentős motiváció lenne a tanári bérek emelése, emiatt a dékánok fokozatos, 30-tól 50 százalékig terjedő béremelést javasolnak a tanárok számára.
Nem kívánatos a tanári hivatás
A tanárok tekintélyét lerombolták a különféle jogi megoldások, a gyerekek, a szülők és az állam is beavatkozik a munkájukba – véleményez Rakić, majd úgy értékelte, hogy „elment az esze” annak, aki a legutóbbi törvénymódosításban kitalálta, hogy a tanár meg kell hogy magyarázza a diáknak, hogy miért adott neki rossz jegyet.
Ez azt eredményezte, hogy szinte mindenki ötöst kap, mindenki zseniális, és a felvételiző Vuk-díjasok egyet sem tudnak rendesen megcsinálni a 20 feladatból. Az év végi átlag és a felvételi pontszám közötti korreláció gyenge. Ha egy 1990-es évekbeli tesztet íratnánk meg a mostani diákokkal, az eredmény katasztrofális lenne
– mondta a Novi Dan vendége.
