Hatvannyolc éves korában elhunyt Günter Parche, aki azzal írta be magát fekete betűtkkel örökre a sporttörténelembe, hogy 1993-ban a hamburgi tornán egy késsel hátbaszúrta Szeles Mónikát, aki akkor a világ legjobb teniszezője volt.
Günter Parche (fotó: Bild)
1993. április 30-án a németországi Hamburgban megrendezett teniszverseny negyeddöntőjében szúrta hátba egy 23 centiméteres csontozó késsel az 1954-ben született Günter Parche az újvidéki Szeles Mónikát. Az akkor 19 éves Szeles már nyolc Grand Slam-győzelemnél tartott. A merényletet követően több mint kétéves kihagyás után visszatért a teniszpályára, de már csak egy Grand Slam-tornát nyert meg, s soha többet nem láthattuk régi formájában tündökölni.
A mérkőzést megelőző éjszaka Szeles édesapja, Károly rosszul lett, s mivel délutánig nem javult az állapota, így a család megegyezett, hogy Szeles Eszter a férjével marad a szállodában, s így tesz a fiuk, Zoltán is, aki azonban közölte húgával, hogy a mérkőzés végére kilátogat a helyszínre.
Malejeva az első játszmában igencsak megizzasztotta a világelsőt, aki 6:4-re nyerte meg a szettet, a folytatásban azonban a bolgár akarata érvényesült, aki 3:0-ra elhúzott. Innen sikerült Szelesnek fordítania, sőt, a hetedik játék is az övé lett, így 4:3-ra már ő vezetett, amikor leült a helyére, kihasználni a két játék utáni egyperces pihenőt.
Ekkor a tenisztörténelem legszörnyűbb másodpercei következtek este hét óra előtt tíz perccel, amikor Szeles Mónika lehajolt egyesek szerint a törölközőjéért, mások szerint a vizes palackért. Néhány másodperccel később már erős fájdalmat érzett a hátában.
A szúrás két centiméterrel kerülte el a gerincoszlopot, ennek ellenére, a német bíróság sosem kezelte úgy az ügyet, mintha gyilkossági kísérlet lett volna, mivel Parche azt mondta, nem akarta megölni Szeles Mónikát
„Abban a szempillantásban hátranéztem, s egy baseballsapkában álló embert láttam, aki két kézzel fog egy kést, s arra készül, hogy még egyszer megszúrjon. Az arca vörös volt” – mondta Szeles, aki hozzátette, másra már nem emlékszik.
A teniszezők közül elsőként Pete Sampras reagált. A világranglista első helyezettje azt mondta, sokkolták a történtek, s egyszerűen megbetegedett a szomorúságtól.
Günter Parchét beszámíthatatlannak nyilvánították, így nemcsak, hogy szabadlábon védekezhetett, hanem egyetlen napot sem kellett a börtönben töltenie, ugyanis két év felfüggesztettre ítélték. Parche többször is elmondta, ő csak Steffi Grafnak szeretett volna segíteni, hogy az általa imádott teniszező visszakerüljön a világranglista élére. Sérülést szeretett volna okozni Szelesnek, megölni nem akarta.
A sors fintora, hogy Parche cselekedetének köszönhetően az álma teljesült is, ugyanis a merénylet után nem sokkal Steffi Graf visszahódította a világranglista első helyét, mivel a lelki sebek okozta problémák Szeles Mónika játékán a visszatérése után is meglátszottak.
Szeles Mónika 1995-ben tért vissza a teniszpályára, de az már nem az a Szeles Mónika volt, akit a teniszvilág 1993. április 30. előtt megismert. Ezen persze senki nem csodálkozott, hiszen az édesapja súlyos betegsége, a merénylet utáni pánikrohamok, amelyek súlyos depressziót és ételfüggőséget okoztak, azt eredményezték, hogy alkata is megváltozott, a tűz is hiányzott belőle, s már nem azt a Szelest láttuk, aki számára nincs elveszett labda, aki számára nem volt lehetetlen, aki korábban bárki ellen képes volt a legnehezebb helyzetből is fordítani.
Steffi Graf rajongója huszonhat évvel ezelőtt szúrta hátba Szeles Mónikát
