Circus Bear Kills 1, Injures 16” – írta meg a The New York Times közel száz évvel ezelőtt, 1927. május 8-án. A két nappal korábban történt esetről azonban több magyar lap egy kevéssé tragikus végkimenetellel számolt be, és valójában a mai napig nem tudni biztosan, hogy a cukorkát szopogató Alexandrovics Erzsébet túlélte-e azt a napot, írja cikkében a szegeder.hu.
Legalább másfél tucat magyar lap számolt be arról azokban a napokban, hogy – ahogyan a 8 Órai Ujság fogalmazott – „a Szent István-téren sátorozó Czája-cirkuszban az előadás végén az egyik medve kiszabadult szelidítője kezéből s beugrott az egyik páholyba”. Már önmagában azon meglepődhetünk, hogy egy évszázada még a víztorony tövében tartottak cirkuszi show-kat medvékkel, de az érdekesebb rész majd csak később következik.
Azt ugyanis, hogy a medve elszabadulását követően mi történt, máshogyan hozták le a lapok. A 8 Órai Ujság szerint a páholyban egy nyolcéves lány ült édesanyjával. „A kisleány cukrot szopogatott; a mackó, úgy látszik, erre vetett szemet” – szól a cikk. „A medve ugrás közben a kisleány arcát és kezét összekarmolta, de szerencsére az ijedtségen kívül egyéb baja nem történt”.
Az Aradi Közlöny már egészen máshogyan hozta le a történéseket.
„A műsor utolsó számánál, az idomított medvemutatványnál, az egyik medve megriadt a kifelé tóduló közönség mozgásától, átvetette magát a manézsen (a cirkusz porondja – a szerk.) és több gyermeket fellökve, az egyik páholyba ugrott. Itt összemarta a riadtan menekülő háromesztendős Alexandrovics Erzsébet arcát és kezét. Az eset borzalmas pánikot idézett elő, a közönség sikoltva menekült és a nagy tolongásban tizenöten elájultak.” A lap szerint Alexandrovicsot – aki itt már nem nyolc-, hanem mindössze hároméves – percekig nem tudták kiszedni a medve karmai közül, életveszélyes sérüléseket szenvedett.
A 8 Órai Ujsághoz hasonlóan azt írta meg a Friss Ujság is, hogy a riadalmon kívül más baj nem történt a Szent István téren, a lap azonban címlapján még egy karcolatot is bemutatott arról, hogyan nézhetett ki a jelenet. A lap szerint a medvét egyébként, „melynek különben sem voltak támadó szándékai, megfékezte a cirkusz személyzete és visszaterelték ketrecébe”.
Másnapra a tengerentúlra is eljutott a hír, amikor az Amerikai Magyar Népszava mellett az ekkor milliós példányszámban nyomott The New York Times is lehozta a sztorit, igaz, a 69. oldal bal alsó sarkában, és ott is mindössze néhány sorban. Ez nem az első alkalom volt, hogy a városról írt a világ tán legismertebb lapja, ám az első, amikor már a mai elnevezést használták, és nem azt, hogy „Szegedin”. A New York-i lap azt írta, a medve megölte a kislányt, és súlyosan megsebzett további tizenhárom gyereket és három nőt.
Az igazságot talán Az Ujság június 26-ai száma hozza el, ami már kellő távolságban jelent meg ahhoz, hogy tudni lehessen, mi történt valójában a Szent István téren másfél hónappal korábban – kivéve persze, ha egy olyan lapból informálódtak, ahol éppen a kislány halálhíréről számoltak be. Itt arról írnak, hogy Bécsben vagy máshol külföldön milyen rendszabályok vonatkoznak a cirkuszokra, de hogy még Budapesten is jóval szigorúbbak ezek, mint ahogy azt a szegedi eset leírja. A lényeg, hogy a lap pánikról ír csupán a Szent István téri incidens kapcsán, emberáldozatról nem.
Hogy a kis Alexandrovics Erzsébet túlélte-e azt a májusi napot, nem tudjuk biztosan, ahogyan azt sem, hogy hány éves volt ekkor. Neve ugyanakkor feltűnik még egyszer az archívumokban (a cikk elkészítéséhez az Arcanum Digitális Tudománytárat és a Hungaricana közgyűjteményi portált használtuk), a katolikus polgári leányiskola 1930–31-es értesítőjéből, amiben azt írják, hogy számtan és mértan, rajz, valamint írásbeli dolg. külalakja tárgyakon kívül mindenből kitűnő volt. Mivel sehol máshol nem tűnt fel ez a név se korábban, se később (kivéve ugye a balesetről szóló újságcikkeket), feltételezhetjük, hogy az iskolai értesítőben a medvetámadás áldozataként megismert Alexandrovics Erzsébetről van szó, mégha a New York Times szerint ő meg is halt négy évvel korábban.
