Százhúsz évvel ezelőtt kezdték építeni, száz évvel ezelőtt vált a „nagy októberi szocialista forradalom” jelképévé, hetven éve született újjá, hatvan évvel ezelőtt pedig múzeumhajóvá avatták és azóta csendesen ringatózik a Néva vizén. Bár a róla leadott ágyúlövés tette híressé, a történészek azóta kikutatták, hogy aznap is csendes volt. Az ágyúlövés nyilván valamiféle romantikus szálként került bele a szovjet történetírásba. Először csak arra jöttek rá, nem is éles csak vaktölténnyel lőttek a hajóról, de tíz évvel ezelőtt Szergej Mironyenko történész, az Orosz Szövetségi Levéltár igazgatója egyenesen azt állította, nem is történt semmiféle lövöldözés.

Az Auróra a Pallada-osztály utolsó tagja. Ennek az úgynevezett védett cirkáló osztálynak mindössze három tagja volt, mindhármat ugyanaznap kezdték építeni 1897-ben. Azért kapta az osztály a Pallada cirkálóról a nevet, mert azt bocsátották vízre legelőször. Technikailag azonban ezek a hajók már gyártásuk során is gyengébbek voltak, mint hasonló méretű társaik. Alapvető feladatuk a felderítés volt, de ellenséges kereskedelmi hajók ellen is bevetették (volna) őket.

Az Auróra sorsa azonban másképp alakult. A Balti flottához csatlakozott 1903-ban, de a következő évben máris „kikölcsönözte” a Csendes-óceáni flotta az orosz-japán háborúhoz. Miközben odafelé hajózott, orosz tisztek valahonnan rálőttek a szerencsétlen Aurórára. És ez csak egyetlen mozzanata volt a haditengerészetben leginkább “tévedések vígjátékának” nevezhető incidensnek, amelyben az oroszok mindenkire lövöldöztek, saját magukra is, csak éppen az ellenségre nem.

Az Auróra további története is tele van súlyos sérülésekkel, keményen bánt vele a sors, 1917-re már több nagyjavításon átesett. A forradalmi események során a cári haditengerészetet is megszüntették, így az Auróra legénységét szélnek eresztették. A szovjet haditengerészet tevékenységében aktívan nem vett részt, iskolahajóként üzemelt.

Az Auróra története során a tengerfeneket is megjárta, a második világháborúban ugyanis elsüllyedt. 1941-ben érte német bombatámadás és a Lomonoszovi kikötőben elmerült a habokban. A háború után kiemelték és 1947-ben született újjá. 1957-ben múzeumhajót csináltak belőle, 1987-ben szinte teljesen újjáépítették (újabb kerek évforduló).

Az Auróra szinte vonzza a lázadókat, hat évvel ezelőtt például egy férfi beúszott a hajóig, felmászott és leadott egy lövést az egyik ágyúból. Fiatal aktivisták is kalózkodtak rajta, akik a szegénység elleni küzdelemre akarták felhívni a figyelmet az elfoglalásával. Az Auróra egészen 2012-ig az orosz haditengerészet hivatalos állományába tartozott, akkor végleg leszerelték és bevonták róla az orosz hadilobogót. A sokat látott cirkálót a Központi Haditengerészeti Múzeum üzemelteti.