A szerb kormány bejelentette az üdülési utalványok újabb csomagját. A Danas interjúalanyai egyetértenek abban, hogy az utalványok hozzájárultak a turisztikai idény meghosszabbításához, és ahhoz, hogy a polgárok több napot töltsenek a kiválasztott helyszínen, ami szintén hozzájárul a helyi önkormányzatok költségvetésének bevételeihez. Saša Đogović közgazdász azonban úgy véli, hogy többet kellene tenni a külföldi turisták idevonzásáért.
Május 30-tól kezdik az újabb 100 ezer darab, egyenként 5.000 dinár értékű üdülési utalvány kiosztását, jelentette be néhány napja Husein Memić turisztikai és ifjúságügyi miniszter. Uroš Kandić, az idegenforgalmi és ifjúsági minisztérium államtitkára elmondta, hogy idén január elején, rekordidő alatt osztották ki a 100 ezer, szerbiai üdülésre szóló utalványt. Eddig az utalványok több mint egyharmadát használták fel, pedig a nyári idény még el sem kezdődött”, mondta, majd hozzátette: az utalványok többszörösen hozzájárultak az egész turisztikai ágazat fejlődéséhez.
A szerbiai polgárok vendégéjszakáinak száma az országban az első negyedévben 1.312.202 volt, ami 3,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Šumadija és Nyugat-Szerbia emeli ezt az átlagot, itt jegyeztek egyedül 7,8 százalékos növekedést az első negyedévben.
Az idei év első három hónapjában összesen 274.880 szerbiai polgár töltötte az éjszakát valamelyik gyógyfürdőben. Vrnjačka Banja volt a leglátogatottabb, ahol 74.367 polgár üdült, noha a 2022-es időarányoshoz viszonyítva 5,9 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma. Sokobanja a második a sorban, ahol 55.881 belföldi turista töltött el éjszakákat, és ahol 11,7 százalékos növekedés volt a tavalyi év azonos időszakához képest.
A leglátogatottabb szerbiai hegyvidék az idei első negyedévben a Zlatibor volt, ahol 181.425 polgár üdült. Kopaonik épphogy csak lemaradt az első helyről, ezt az úti célt ugyanis 181.231-en választották.
Noha az idei adatok eddig csekély eltérést mutatnak a két hegy látogatottsága között, a tavalyi évhez viszonyítva a Zlatibor esetében 46,4 százalékos a növekedés, míg a Kopaonik esetében 9,1 százalékos a csökkenés.
Saša Đogović közgazdász szerint, noha eredményesek az üdülési utalványok, azokat nem mi találtuk fel.
Más országok is alkalmazták a válság idején az idegenforgalmi kereslet fellendítésére. Nálunk ez mára már hagyománnyá vált, de elsősorban az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező lakosoknak, a nyugdíjasoknak és hasonlóknak szól
-mondta, majd hozzátette: jó, hogy az utalványok segítségével a lakosság meglátogathat bizonyos úti célokat, de az lenne az igazi, ha nagyobb mértékben tudnánk idevonzani a külföldi turistákat.
Ők fizetőképesebb vendégek, és ez nem csak a régióbeli, hanem az európai és az azon túlról érkező külföldiekre vonatkozik. Ami a gyógyfürdőket illeti, együtt kellene működnünk a skandináv országokkal. Megállapodást lehetne kötni arról, hogy az egészségbiztosításuk fedezze bizonyos egészségügyi problémákkal küzdő polgáraik számára azt, hogy a mi gyógyfürdőinkben kezeljék őket
-magyarázta Đogović, aki szerint egyedi idegenforgalmi kínálatot kellene létrehoznunk a régió országaival.
