Egyedülálló numizmatikai lelettel gazdagodott az Óbecsei Városi Múzeum: 68 darab Rákóczi poltúrát vásárolt meg az intézmény egy pozsareváci személytől. Ezek a rézpénzek az egyetlen ilyen kincsek Szerbiában.
– Az 1703 és 1711 között zajló Rákóczi-szabadságharc után szigorú büntetés járt a Rákóczi-pénzek birtoklásáért. Mivel a rézből készült polturák önmagukban nem képviseltek az arany- vagy ezüstpénzhez hasonló értéket, a feltételezésünk szerint ezeknek a rézpénzeknek a tulajdonosa azért ásta el őket, hogy megszabaduljon tőlük. Pozsarevác a legdélebbi Duna-menti lelőhelye eddig a Rákóczi polturáknak és az egyedüli térség, ahol Rákóczi nem uralkodott, de ahova mégis eljutott a pénze. A szabadságharc leverése után Rákóczi és társai a Balkánon keresztül tartottak Törökország felé, ahol menedéket kaptak, talán így került Pozsarevácra a rézpénz – mondja Raško Ramadanski numizmatikus, az Óbecsei Városi Múzeum archeológus kurátora.
Polturákat Körmöcbányán, Kassán, Munkácson és Nagybányán is vertek 1704 és 1707 között, ezeken a helyeken maradt fenn a legtöbb ilyen pénz. A polturákon szerepel a pénzverde jele is, és az óbecsei talán az egyetlen olyan gyűjtemény, amelyben mind a négy pénzverdéből származó rézpénz megtalálható. Ezeknek a rézpénzeknek az is a különlegessége, hogy a régióban ezeken alkalmazták először az új pénzverési eljárást, a hengeres sajtolást – ezért van az, hogy ezek a pénzek picit homorúak. Ebben az esetben két egymás felett elhelyezkedő, nagyon pontosan szinkronban mozgó acélhenger felületébe készítik a veret negatív mintáját. A hengerek közötti rés kisebb, mint a fémszalag vastagsága, amit közéjük fűznek, így az érme mintáját belesajtolja a szalag anyagába. A már „veretekkel” ellátott szalagot, darabolták érmévé.
– Keveset tudunk a Rákóczi-szabadságharc hatásáról ezen a vidéken, és ezek a leletek új fényt vethetnek erre a korszakra. Mivel a mi múzeumunk az egyetlen önálló Tisza-menti múzeum, nekünk nem csak Óbecse iránt van felelősségünk, hanem az egész régió iránt – ezért is fordítunk kiemelt figyelmet a magyarok történelmére, ahogy azt a legutóbbi, a kora középkor és a magyarok bejövetele idejéből származó leleteket bemutató Őseinket felhozád című kiállításunk is bizonyította. Ezért vettük meg ezeket a rézpénzeket is – emelte ki Raško Ramadanski, a kiállítás szerzője.
A megvásárolt polturák jó állapotban vannak, de meg kell tisztítani és konzerválni kell őket. A Városi Múzeum numizmatikai gyűjteményének legértékesebb darabjait jövőre egy II. Rákóczi Ferencnek szentelt kiállítás keretében láthatja majd a közönség.
MI A POLTURA?
A poltura egy történelmi magyar pénzegység, melyet I. Lipót, I. József, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly és Mária Terézia alatt vertek. Rákóczi idején kezdetben ezüst polturásokat vertek, de a fegyvervásárlások miatt mind nagyobb szükség volt a nemesfémkészletre, ezért a hazai forgalom céljára rézből vertek 1704 és 1707 között 1, 4, 10 és 20 polturásokat, ezek tehát szükségpénznek tekintendők.
Az országon belül ilyen rézpénzeket kezdtek használni zsoldként, és ezzel fizettek a parasztoknak a terményekért is. A rézpénz kibocsátása valójában egyfajta kölcsön felvételének minősült, azzal az ígérettel, hogy utóbb majd rendes pénzre – értsd nemesfémre – becserélik. Ez persze elmaradt, így a rézpénzeket nem fogadták el, a nemesfémpénzeket visszatartották, és a szigorú rendszabályok ellenére a rendszer 1707-re összeomlott, beszüntették a rézpénzek verését. Ezután azok forgalma is megszűnt, végül pedig beolvasztásra kerültek. Ágyúkat és harangokat készítettek belőle.
Rákóczi pénzein 1707 az utolsó évszám, bár a nagybányai pénzverde 1708 októberéig, a munkácsi 1711 júniusáig működhetett, így korábbi verőtövekkel (és évszámokkal) verhettek még mind saját, mind Lipót-féle pénzeket.
A Rákóczi polturák előoldalán többnyire a koronás kiscímer, hátoldalukon Madonna a gyermek Jézussal szerepel. Az érméken általában volt évszám, értékjelzés és verdejegy. A leggyakoribb címlet a tízpolturás volt, melyet a rajta szereplő PRO LIBERTATE (latinul „a szabadságért”) felirat miatt a népnyelv libertásnak nevezett. A rézpénzeknek szentelt, jövőre tervezett óbecsei kiállítás címéül Raško Ramadanski ezért is választotta a Pro Libertate megnevezést.
