Bár Szerbiában a legtöbb mezőgazdaságra szánt pénzt Vajdaságban fizettetik meg, annak összege nem szerepel a köztársaság területfejlesztési programban, melyre ezeket a forrásokat fordítják, miközben a bevételek és kiadások Közép-Szerbiában minimálisak Vajdasághoz képest – hívja fel a figyelmet a 021.rs.
A „Stanište” Ökológiai Központ kutatása szerint annak ellenére, hogy a köztársaság költségvetési bevételének 87-93 százaléka a bérbeadásból és a földhasználat céljának megváltoztatásából származik Vajdaságban, a köztársasági területfejlesztési program csak Közép-Szerbia területén valósul meg.
„Ez olyan abszurd helyzetet eredményezett, hogy a vajdasági bérlők fizetnek a közép-szerbiai földterületek fejlesztéséért és a köztársaság költségvetésének egyéb szükségleteiért” – áll a kutatási eredmények elemzésében.
A Szerb Köztársaságban 2014-től 2022-ig több mint 25 milliárd dinárt, azaz több mint 214 millió eurót költöttek el nem meghatározott céllal, holott az összeget elsősorban mezőgazdaságra szánták.
„Ez a gyakorlat különös lendületet kapott 2015 végén, a költségvetési rendszerről szóló törvény módosításaival. Azóta az illetékekből származó bevételek már nem elkülönítettek, és más célra is felhasználhatók”– áll a Stanište elemzésében.
Bár a Köztársaságnak évek óta évi 1,7-2,5 milliárd dinár bevétele van a földekből, az illetékes hatóságok ebből évről évre egyre kevesebb bevétellel terveznek, még kevesebbet költenek az előírt intézkedésekre, és egyre több jut más célokra. 2014-ben több mint 2 milliárdot bevételt láttak előre a földterületekből, de ténylegesen csak mintegy 749 millió dinárt költöttek el, 2022-re ez az összeg pedig már 191 millió dinárra zsugorodott.
Újvidék bevételének több mint 25 százalékát termőföld-átalakításból kapta
A céltalanul elköltött összegek Vajdaságban lényegesen alacsonyabbak, mint Szerbia többi részén, Újvidék pedig nyolc év alatt csaknem 235 millió dinárt keresett a különböző mezőgazdasági díjakból, melynek negyede a földterületek építkezési területté nyilvánításából folyt be. Ugyanakkor 2015 és 2022 között Újvidék városa ebből a 235 millióból mintegy 216 milliót költött mezőgazdasági területekre vonatkozó intézkedésekre. A kutatás kimutatta, hogy az összeget leginkább tereprendezésre, öntözésre és vízelvezetésre, mezőőri szolgálatra költötték, míg a legkevesebbet olyan talajvédelmi intézkedésekbe fektetik be, mint a jég elleni védekezés, a minőség- és termékenységszabályozás, és a széltől óvó erdősávok telepítése, amelyek hiánya egyre nagyobb problémákat okozott az elmúlt években Vajdaságban.
„Tanúi vagyunk annak, hogy Vajdaságban romlik a mezőgazdasági területek minősége, egyre gyakoribbak a száraz időszakok, egyre súlyosabbak a természeti katasztrófák, a jégeső és árvizek, sőt homokviharokat is tapasztaltunk. Ilyen körülmények között a szisztematikus elhanyagolás hosszú távú következményekkel jár a környezetvédelemre, a mezőgazdaság fenntarthatóságára, a gazdaságra és a lakosság egészségére nézve” – áll az elemzésben.
