Az oktatással kapcsolatos népszámlálási adatok már önmagukban is rosszak – jelentette ki Đorđe Pavićević, az Államtudományi Kar professzora.
Pavićević, aki a Népképviselőház Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Bizottságának is tagja, a népszámlálási adatok alapján elmondta, hogy a lakosság valamivel több mint hat százalékának nincs általános iskolája, mintegy 18 százalékának pedig csak általános iskolai végzettsége van, felsőfokú végzettséggel pedig a lakosság több mint 20 százaléka rendelkezik.
„A PISA-teszt eredményei azt mutatják, hogy minden harmadik 15 éves funkcionálisan analfabéta, és oktatásunkban már az általános iskola negyedik osztályában jelentkeznek a problémák” – mondta Pavićević a FoNetnek.
Szerinte még a magasan képzettek számának növekedését is fenntartásokkal kell kezelni, tekintettel a kétes, sőt illegális diplomák 2011 óta tartó népszerűbbé válására.
A negatív mutatók felelőseként Pavićević elsősorban a rossz oktatáspolitikát, illetve az oktatási minisztérium elégtelen szakértelemmel rendelkező kádereit nevezte meg.
„A kormány évről évre elutasítja az oktatás támogatásának emelését, amely a GDP-hez viszonyítva az egyik legalacsonyabb Európában” – mondta Pavićević, megjegyezve, hogy a tágabb társadalmi és politikai kontextust sem szabad szem elől téveszteni.
„Az oktatás, pontosabban a tudás ma már nem a társadalmi mobilitás és siker alapja. A tanulást és az oktatást időpocsékolásnak tekintik, mert a sikerhez olykor inkább a jó politikai, társadalmi kapcsolatok vezetnek. Ugyanez vonatkozik a pedagógusok anyagi és társadalmi helyzetére is. A társadalmi státusz szempontjából ez egy vesztes foglalkozás” – mondta Pavićević. Hozzátette, az oktatás anyagi támogatását a GDP jelenlegi 3,5 százalékáról annak öt százalékára, vagyis az európai átlagra kellene emelni.
„Szerbiában az oktatási reformokat mindig valódi költségvetési támogatás nélkül hajtották végre.Egy másik fontos dolog, amin javítani kell, az a tanárok helyzete. Nagy nyomásnak vannak kitéve, sőt erőszaknak vannak kitéve, rengeteg időt töltenek különféle papírmunkával, és átlag alatti fizetésük van” – emelte kia professzor, aki szerint széles körű társadalmi vitát kell indítani arról, hogy milyen oktatásra van szükségünk, és felhívta a figyelmet arra, hogy sokszor az oktatási törvényeket nyáron, vagy közvetlenül a tanévkezdés előtt hozzák meg, a nyilvánosság bevonása nélkül.
