„A fennálló és felmerülő nehézségek miatt többet nem szervezzük meg a Mosolytenger Gyermekfesztivált, a 2023-as lesz az utolsó” – mondta Zsoldos Ferenc, akinek a neve összeforrt a Nyári Ifjúsági Játékokkal és a Mosolytengerrel is. A miértekről, a problémákról és arról, hogy az idén mire számíthatnak a kisgyerekek az augusztus 27-én 14 órakor kezdődő, sorrendben a tizenharmadik rendezvényen, maga a főszervező nyilatkozott a Szabad Magyar Szónak.
– Tíz évet Budapesten tanultam, s ott határon túliként a túlélés kulcsa az volt, hogy az iskola mellett dolgozni is kellett. Többedmagammal egy olyan rendezvényszervező cégnél segítettem be, amely a Balaton átúszás, a Budapesti Maraton és egyéb sportrendezvények zökkenőmentes lebonyolításáért felelt, én pedig testközelből megtapasztalhattam, hogyan is néz ki a szervezés. 1999-ben Szegeden megalapítottuk a Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezetét, akkor jött az ötlet, hogy szervezzük meg a Nyári Ifjúsági Játékokat, amit végül tető alá is hoztunk – mesélte Zsoldos a rendezvényszervezői pályafutásának kezdetéről.
Egy évtizeden át volt a játékok egyik főszervezője, de utána sem múlt el a nagy rendezvények iránti vágy, hiszen jött a Mosolytenger Gyermekfesztivál.
– Azt vallom, hogy a jó civilség alapját az adja, ahogy változol, úgy változik a civil tevékenységed is, vagyis nem hagyod abba, hanem változtatsz rajta. Ahogy idősödtem és születtek a gyerekek, akkor került képbe a Mosolytenger.
Az első Mosolytenger Gyermekfesztivált 2010-ben rendezte meg a zentai Ci-Fi Civil Központ, s egy hatalmas esővel kezdődött a sikertörténet.
– Sose felejtem el, hatalmas mennyiségű csapadék zúdult ránk, de alighogy megállt az eső, a gyerekek egy része már ott volt és gumicsizmákban megindultak a garasgyűjtő helyek felé.
A gyerekeknek minden játék ingyenes, viszont ahhoz, hogy legyen lég- és ugrálóvár, mászófal, kötélugrás, pénz is kellett. Hogy nézett ki az anyagi háttér biztosítása?
– A rendezvény nagyon gyorsan felfutott és hatalmas népszerűségre tett szert, aminek nagyon örültünk, viszont ahhoz, hogy minden működjön és ingyenes legyen a részvétel, hat-nyolc sikeres pályázatból befolyt egymillió dinárra volt szükség. Ez az összeg arra volt elegendő, hogy évről évre szinte ugyanazokkal a tartalmakkal megrendezzük a Mosolytengert, de fejlődésre nem volt lehetőség. Pontosan tudtuk, hogy a legnépszerűbb helyszíneken nagyon sokat kell várni, de mivel az anyagi lehetőségeink éppenhogy lefedték a költségeket, így nem tudtunk bővülni, fejlődni.
Zsoldos Ferenc: Hosszú távon abban gondolkodunk, hogy saját erőforrásokból fejlesztve a saját környezetünket tesszük majd közösségivé, mivel úgy tűnik, hogy erre szükség lesz, mivel ahogy a délvidéki magyar közösség létszáma csökkeni fog, úgy veszíti majd el az állami és önkormányzati közösségi tereket
Mi változott az idén, ami ahhoz vezetett, hogy eldöntötte, ez lesz az utolsó Mosolytenger Gyermekfesztivál?
– Finanszírozási szempontból az idei év nagyon rosszul alakult, de kezdem a jó hírekkel: a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénnyé nyilvánította a Mosolytengert, s ennek köszönhetően a helyi és a tartományi támogatások olajozottabban érkeztek, s ebből sikerült 420 000 dinár támogatást begyűjteni, ami negyven százaléka lenne a szükséges összegnek. Azért használom a feltételes módot, mert még annál is kevesebb, ugyanis húsz százalékos inflációval kell számolnunk, vagyis csak a szinten tartáshoz 1,2 millió dinár kellene, nekünk meg egy héttel ezelőtt 420 ezrünk volt. Azóta jelentkeztek zentai vállalkozók, hogy anyagilag segítenének és a helyi önkormányzat is jelezte, hogy 150 ezer dinárral növeli a szokásos támogatást.
Mi a helyzet a magyarországi pályázatokkal?
– A Nemzeti Kulturális Alap két éve ki se írta ezt a pályázatot, most jelent meg a 2024-es, a Nemzeti Együttműködési Alap esetében korábban nyertünk, most viszont szinte mindenki a fix összeget kapta, a Bethlen Gábor Alap pályázatát pedig nagyon későn írták ki és még mindig nincs eredmény. Az előállt helyzetet nem tartottuk titokban, és nagyon sokan igyekeznek segíteni. Külön köszönöm a civil szervezeteknek, akik a garasgyűjtő helyszíneket biztosítják, hiszen ők adják a magját a rendezvénynek, és nem mellékesen önkéntes munkával, ingyen teszik mindezt.
A fénykorban harminc helyszínen történt a garasok begyűjtése, az idén mire lehet számítani?
– Tavaly tizenöt helyszínünk volt, az idén már húsz felett vagyunk. Ha valaki azon gondolkodik, hogy magánszemélyként vagy egy civil szervezet nevében eljönne és ezen gondolkodik, akkor írjon egy üzenetet a Mosolytenger Facebook-oldalnak és megbeszéljük a részleteket. Ebben a helyzetben ily módon tudunk tüzet oltani, mivel az a cél, hogy ha szerényebb keretek között is, de a rendezvényt megtartsuk, és a gyerekek ne érezzék meg a támogatások elapadását. Magyarországi fellépőink ezúttal nem lesznek, de az esti koncert nem marad el, és már azt is tudjuk, hogy a Folkbeat zenekar lép fel.
Bizonyára sok vívódás és álmatlan éjszaka előzte meg a döntést, hogy ez lesz az utolsó Mosolytenger Gyermekfesztivál.
– A korábbi és az idei években tapasztalt nehézségek miatt határoztam úgy, hogy többet nem szervezzük meg a fesztivált. Abból indulok ki, ha az idén ennyire nehéz volt, akkor nem hiszem, hogy hosszú távon fenntartható lenne. A Nyári Ifjúsági Játékok esetében volt egyszer egy hasonló problémánk, amikor a magyarországi támogatások vékonyodtak el, s akkor a korábban ingyenes rendezvény esetében bevezettük a belépőjegyet. Utána viszont megfogadtam, hogy ezt soha többé nem alkalmazom, különösen nem gyerekrendezvény esetében, amely azon az ötleten alapult, hogy minden gyerek és szülő – függetlenül a család pénztárcájának a vastagságától – önfeledten eltölthessen egy szép délutánt.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a Mosolytenger helyére egy másik rendezvény vagy több kisebb lép?
– A délvidéki magyar közösségben benne van és meg is erősödött a gyermekek iránti elkötelezettség, számos olyan rendezvényről tudunk, ami kizárólag a gyerekeknek szól. Nem az a jó, ha állócsillagokkal rendelkezünk, hanem az, ha mindig van egy kis mozgás. Ha csak a Nyári Ifjúsági Játékokat veszem alapul a mögöttünk levő pár napban két fesztivál is zajlott egyszerre: az egyik az oromi Malomfesztivál, a másik a zentai Green Future Fest, mindkettő főszervezője a Nyári Ifjúsági Játékok főszervezői közül került ki. Én úgy látom, hogy Zentán is lesz ennek folytatása, meg máshol is, viszont azok már nem Mosolytenger Gyermekfesztivál név alatt fut majd. A családoknak is az a jó, ha évente nem csak egy, hanem több gyerekrendezvény közül választhatnak.
Arra azért nem sok pénzt tennék, hogy Zsoldos Ferenc a jövőben nem szervez semmilyen fesztivált…
– Biztos, hogy nem fejeztem be a fesztiválszervezést, hogy mi következik, azt még nem tudom. Poénként szoktuk mondani, hogy lesz még Gerontofeszt is, hiszen az Ifjúsági Játékok után a szervezőknek megszülettek a gyerekeik, és akkor lett a Mosolytenger, aztán ahogy múlnak az évek, az akkori szervezők és résztvevők megöregszenek. Ez egyelőre még csak a poén szintjén került szóba, de ki tudja, mit hoz a jövő…
A Mosolytenger mögött mindig is a Ci-Fi Civil Központ állt. Mi lesz a szervezettel?
– A 2023-as augusztus számomra is az elmúlás jegyében telik, ugyanis a Ci-Fi Civil Központot 2002 után a napokban kiköltöztettük a Fő téri irodából. Elfogyott a finanszírozási háttér mögüle: ennek van személyes és politikai oka, de inkább az, hogy önmagában a kelet-európai térségben nem annyira fontos és támogatandó a civil szféra. Nem szeretem a leegyszerűsített gondolkodást, de azt látom, hogy Nyugaton békés körülmények között párhuzamosan fejlődött a politikai és a civil társadalom is, és nem voltak egymásnak vetélytársai, inkább egymást kiegészítették. Kelet-Európában eleve később kezdődött a közösségi civil szerveződés, de ezt a kommunizmus ezt szétverte. A 90-es évek változásai után párhuzamosan kezdett fejlődni a civil és a politikai szféra. A VMDK például létrehozott olyan nagy civil szervezeteket, amelyek a mai napig léteznek. Viszont ahogy a politikai szféra megerősödött, egyre inkább kezdte zavarni egy másik, alternatív világ léte, így vagy meg akarta szüntetni, vagy integrálni akarta.
A Ci-Fi hová költözött?
– Mivel van egy polgári családi házunk, így az egyik földszinti szobát kapta el, így lehet azt mondani, hogy minden civil tevékenység, amit végeztem, az visszaszorult a házunkba, viszont vettünk egy gyümölcsöst, és ott akarunk egy civil közösségi teret kialakítani, ami azért előnyös, mert ez a saját ingatlanunk, és nem szólhat bele senki, hogy milyen tartalmakkal töltsük meg. Hosszú távon abban gondolkodunk, hogy saját erőforrásokból fejlesztve a saját környezetünket tesszük majd közösségivé, mivel úgy tűnik, hogy erre szükség lesz, mivel ahogy a délvidéki magyar közösség létszáma csökkeni fog, úgy veszíti majd el az állami és önkormányzati közösségi tereket.
