Szeptember elsejétől a bankok változtathatnak eddigi árjegyzékükön, a szolgáltatások árának emelkedése bankonként változó lehet, az a bank értékelésén és a piaci versenyen múlik – mondta Vladimir Vasić pénzügyi szakértő az RTS-nek.
Szeptember elsején ugyanis lejár a Szerbiai Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok között a díjak és jutalékok árának befagyasztásáról szóló megállapodás. Ez azt jelenti, hogy számos szolgáltatás, mint például a folyószámlavezetés is lényegesen drágább lehet.
Emlékeztetőül, a szerbiai kereskedelmi bankok tavaly szeptember elseje óta a Szerb Nemzeti Bank ajánlásának megfelelően csökkentették díjaikat, vagyis visszaállították azokat a 2021. január 1-ei szintre – írja a Blic Biznis.
Ezután a bankok 30 százalékkal csökkentették az összes díjat, ráadásul azt is vállalták, hogy 2023. szeptember 1-ig nem emelik meg azokat.
Vasić szerint ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a bankok most megemelik szolgáltatásaik árát, csupán azt, hogy joguk van feloldani az érvényes árlistákat. Mint hozzátette, a bankok kötelesek két hónappal korábban értesíteni az ügyfeleket, és tájékoztatást adni az áremelésről.
Csökken az infláció az EU-ban, és ez Szerbiának is jó
„Csökken az infláció az EU-ban, ami jó nekünk, ott már 5,1 százalék az infláció” – mondja Vasić és elmagyarázta, hogy ez amiatt kedvező Szerbiának, mivel a szerbiai import és export több mint 60 százaléka az unióval valósul meg, tehát az unióból érkező termékekért, szolgáltatásokért kedvezőbb árat fizetünk, ami közvetve hatással lesz a piacunkra.
A szakértő kiemelte, hogy Szerbiában is működik a restriktív monetáris politika mechanizmusa. Az NBS emiatt már többször is megemelte a referenciakamatot, ily módon az infláció megállt, és csökkenő tendenciát mutat. A szerbiai infláció pillanatnyilag 12,1 százalék, és az év végére várhatóan már nyolc százalék lesz.
