Kényelmes párnákkal vár a központi csarnokban a Néprajzi Múzeum. Akár hanyatt fekve is megcsodálhatják a látogatók még utoljára az épületet és Lotz Károly híres freskóját.
Lotz Károly freskója a NNéprajzi Múzeum eddigi épületében (Fotó: Szappanos Veronika)
Az Igazságügyi Palotának tervezett épület Hauszmann Alajos tehetségét dicséri. Nemcsak az idővel kellett harcolnia, vagyis az 1896-os millenniumi ünnepségekre legalább nagyjából használható épülettel előállnia, hanem „le kellett küzdenie” a közvetlen szomszédságban épülő Parlament épületének nagyságát. Hauszmann úgy fogalmazott: „Kupolákkal, manzardokkal és bármilyen fényes modern renaissance architektúrával nem lehetett volna itt célt érni; (…) ezért választottam a római barokk stílust, amelyt az arányok és részletek szigorúságának fenntartása mellett antik szellemben használhattam fel.”
A Néprajzi Múzeum az Országház kupolájából fényképezve (Fotó: Szappanos Veronika)
Az Igazságügyi Palota összefoglaló név, az épület 1948-ig helyet adott a Magyar Királyi Kúriának, a Királyi Ítélőtáblának, a Királyi Főügyészségnek és a Koronaügyész Hivatalának. Aztán kalandos sorsa a Munkásmozgalmi Intézet, Párttörténeti Intézet, Politikatörténeti Intézet, Munkásmozgalom Múzeuma, majd a Nemzeti Galéria karjaiba sodorta. Az 1970-es évek elejétől a Néprajzi Múzeum költözhetett be, amely hálásan használta ki a tereket Európa egyik legnagyobb szakgyűjteményével. A XX. század elején az övék volt Európa legnagyobb gyűjteménye, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy például Bartók és Kodály népdalgyűjtései is hozzájuk tartoztak, de Teleki Sámuel, Almásy György és más neves magyar kutatók is gyarapították a múzeum állományát.
A Néprajzi a leglátogatottabb múzeumok között volt, a külföldiek is nagyon szerették, hiszen maga az épület is megért egy látogatást, a Parlament közvetlen szomszédságában állt, és míg a Parlamentbe való bejutásért 6000 forintot kell kifizetni, itt mindössze 1000 forintért el lehetett tölteni egy tartalmas délutánt. A múzeum igyekezett lépést tartani a korral: a kiállítóhelyek interaktívvá váltak az idők során, például korabeli ruhadarabok, kalapok vannak kihelyezve a „szelfipontokra”, amiket fel lehet venni és fotózkodni.
Az épület nagyon sok film forgatási helyszínéül is szolgált: tavaly például az Inferno című filmet „dobta fel”, amely Tom Hanks főszereplésével „A DaVinci-kód” harmadik része lett.
Ahogy az utolsó vezetett csoportok végighaladnak az épületen, mindenhonnan a sajnálkozás hallatszik. Nehéz elfogadni, hogy ezentúl ez az épület nem látogatható és újra hatalmi székhellyé válik, a kormányzat fennhatósága alá kerül.
A „Gördeszkapálya”, avagy a Néprajzi Múzeum leendő épülete (Fotó: Szappanos Veronika)
Az új Néprajzi Múzeum a Városligetben épül majd fel, valamikor 2020 után. Magyar tervezőiroda munkája lesz és a tervek alapján valahogy úgy fog kinézni, mint egy profi gördeszkapálya.
Ezen az utolsó hétvégén még este kilencig ingyenesen bejárható a teljes épület, de ha nincs alkalmuk személyesen odamenni, tegyenek itt egy virtuális, utolsó sétát a Néprajziban.
