Ha ma lenne a népszavazás, akkor a magyarok több mint kétharmada voksolna az unióban maradás és az euro bevezetése mellett.

Fennállásának 15. évfordulójára megjelentetett egy 95 oldalas tanulmányt a Policy Solution arról, hogy milyen Európát szeretnénk, írja a Euronews.

Az 1000 fő személyes megkérdezésésvel készült kutatást a Závecz Research végezte 2023. április 28. és május 5. között. A legfontosabb kérdések, hogy mit jelent az EU a magyarok számára 2023-ban, mit tartanak az uniós tagság legfontosabb előnyeinek és hátrányainak, és hogyan vonják meg az uniós tagság gazdasági mérlegét.

Íme a főbb eredmények:

– Stabilan 70 százalék felett Magyarország uniós tagságának támogatottsága.

2023-ban 72 százalék szavazna arra egy népszavazáson, hogy Magyarország maradjon az Európai Unióban.

– Az Európai Unióval kapcsolatos tudás szintje érdemben meghatározza, hogy mennyire támogatják a magyarok az ország EU-tagságát. EU-tudástesztünk eredményei alapján a magasabb tudásszint felé közeledve jelentősen növekedik az EU-pártiak és csökken a HUXIT-kérdésben bizonytalanok aránya.

A magas (77%) és a közepes (74%) tudásszinttel rendelkező személyek háromnegyede az EU-ban maradásra voksolna. A hiányos EU-s tudással rendelkező csoportban még mindig a válaszadók fele szavazna a maradásra egy referendum esetén.

– A magyarok az uniós tagságot elsősorban anyagi okok miatt tartják előnyösnek.

A válaszadók közel egyharmada (29%) számára az uniós támogatások Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatása az első dolog, ami eszükbe jut az Európai Unióról. A tagságunk legnagyobb előnye az Európai Unió által biztosított források és gazdasági fejlődés lehetősége, amit a magyarok 54 százaléka sorol a három legfontosabb előny közé.

– Az uniós tagság legnagyobb hátrányai: túlzott szabályozás, nemzeti szuverenitás gyengülése, migráció, uniós források befagyasztása, szankciós politika

A válaszadók ötöde (22%) a túlzott szabályozást emelte ki, mint legfőbb hátrányt.

– A magyarok többsége (50%) szerint Magyarország több pénzt kap az EU költségvetéséből, mint amit befizet, de a megkérdezettek 36 százaléka úgy gondolja, hogy Magyarország nettó befizetővé vált. Az EU gazdasági legitimációjának lassú eróziója: a két évvel ezelőtti állapothoz képest 2023-ra 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint Magyarország nettó befizetője az uniós költségvetésnek.

A Fidesz-KDNP szavazóinak fele úgy véli, hogy az elmúlt évek folyamán nettó befizetővé vált Magyarország. A magyarok 66 százaléka szerint a gazdaságunk jelentősen profitál Magyarország EU-tagságából, amivel a megkérdezettek 28 százaléka nem ért egyet.

– A magyar társadalom erősen megosztott az Európai Unióban zajló folyamatok jelenlegi irányával kapcsolatban: 44 százalék szerint jó, 47 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok az EU-ban.

Leginkább a Fidesz-KDNP szavazói (57%), a Mi Hazánk (55%) és a Jobbik (50%) szimpatizánsai vélekednek úgy, hogy az EU-ban rossz irányba mennek a dolgok, míg az MSZP (66%), a Momentum (64%), illetve a DK (62%) szavazóinak többsége szerint alapvetően jó irányba tartanak az uniós folyamatok.

– A magyarok szerint 2023-ban az EU leginkább a demokrácia és a jogállam védelmét (35%), az EU-n belüli munkavállalás, tanulás és utazás szabadságát (28%), illetve az uniós állampolgárok életszínvonalának javítását (25%) képviseli.

A kormánypárti szavazók szerint jelenleg az EU leginkább a munkavállalás, a tanulás és az utazás szabadságát (30%) képviseli. Az ellenzéki szavazók körében messze kiemelkedik a demokrácia és a jogállamiság védelme (51% sorolta az EU-ra jellemző három legfontosabb érték közé).

– 2023-ban a kormánypártiak és az ellenzékiek is azt várják a leginkább az EU-tól, hogy a béke értékét képviselje. A megkérdezettek 44 százaléka a békét jelölte meg az első három legfontosabb érték között, 35 százalék jelölte meg az állampolgárok életszínvonalának javítását, 31 százalék szerint pedig az EU-nak főként a demokrácia és a jogállam védelmét kell képviselnie a jövőben.

Jelenleg a fideszesek (44%) és az ellenzékiek (45%) is azt várják a leginkább az EU-tól, hogy a béke értékét képviselje.

– Ami az Európai Unió globális szerepét illeti, a legtöbben (40%) úgy vélik, hogy „szociális Európaként” kellene példát mutatni a világ többi része számára. Az élen végző „szociális Európa” mellett az egységes gazdasági fellépést a világgazdaságban is rendkívül sokan (33%) tartják prioritásnak. Hasonlóan nagy arányban (32%) válaszoltak úgy, hogy az EU-nak a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok globális védelmezőjének kell lennie.

Tízből négyen válaszolták azt, hogy az EU-nak olyan jóléti államnak kell lennie, ami a világban élen jár a közszolgáltatások biztosításában és a rászorulók támogatásában

– A magyarok elsősorban az egészségügyre és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására költenék az uniós forrásokat.

A magyarok 45 százaléka szerint elsősorban a hazai egészségügy fejlesztésére kellene költeni az EU-s pénzeket, 28 százalék szerint a hátrányos helyzetű magyarországi régiók, leszakadó települések felzárkóztatására, további 25 százalék szerint pedig a hátrányos helyzetű emberek közvetlen támogatására

– A magyar társadalom nyitott az EU további bővítése felé, de Ukrajna EU-tagságát a többség ellenzi.

A válaszadók több mint fele támogatná Törökország (53%), Szerbia (53%), Montenegró (52%) és Bosznia-Hercegovina (51%) uniós tagságát. Koszovót 41% támogatja, míg 42% ellenzi, míg Ukrajnát 34% támogatja, 51% ellenzi.

– A fideszesek többsége szerint is teljesíteni kellene az összes mérföldkövet az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében, de az Erasmus program felfüggesztése megosztja a magyar társadalmat.

A magyarok 70 százaléka szerint a kormánynak teljesíteni kell az Európai Bizottság összes mérföldkövét azért, hogy Magyarország számára végre elérhetővé váljanak az EU-s pénzügyi források. A Fidesz-KDNP (58%) és a Mi Hazánk (55%) szavazóinak abszolút többsége is így vélekedik. Az Erasmus program felfüggesztésével kapcsolatban: a megkérdezettek 48 százaléka szerint a külföldi tanulmányok EU-s ösztöndíjrendszerének felfüggesztése helyes döntés volt, azonban 45 százalék ezzel nem ért egyet.

– Kétharmados többség az euró bevezetése mellett. A többség támogatja Románia schengeni csatlakozását és a közös európai hadsereg felállítását is.

A magyarok kétharmada (67%) szerint, ha hazánk teljesíti a feltételeket, akkor be kell vezetni az eurót. Ezzel a megkérdezettek negyede (27%) nem ért egyet. Minden politikai táborban többsége van az euró bevezetésének. A megkérdezettek többsége (58%) szerint Magyarországnak határozottan fel kell lépnie annak érdekében, hogy Románia is csatlakozhasson a schengeni övezethez. A megkérdezettek kétharmada (64%) szükségesnek tartja egy közös hadsereg megszervezését, míg 29 százalék ellenezne egy ilyen döntést.