A jelenleg 11,5 százalékos éves infláció csökkenő tendenciát mutat, a Nemzeti Bank (NBS) célja ez év végére az infláció 8 százalék körülire szorítása. A szakszervezetek szerint a minimálbér nem elég a megélhetéshez, a munkaadók szerint viszont annak legutóbbi emelése nem reális, és nagy kihívást jelent a hazai gazdaság számára – írja a Nova Ekonomija.

Emlékeztetőül, 2024. január 1-jétől a minimálbér 47 154 dinár, azaz 401 euró lesz – állapította meg a Szociális és Gazdasági Tanács szeptember elején, és Szerbia kormánya immár 11. alkalommal fogadta el a Tanács véleményét a szakszervezetek hozzájárulása nélkül.

„Az idei év a vártnál valamivel magasabb, valószínűleg kilenc százalék körüli inflációval zárul majd, nagyrészt az októberben bejelentett jövedéki adóemelésnek köszönhetően” – jósolja Ivan Nikolić, a belgrádi Közgazdasági Intézet munkatársa. Mint hangsúlyozza, az állampolgárok életszínvonala Szerbiában továbbra is mintegy 30 százalékkal magasabb, mint 2015 előtt és után, ami jó, de a jelenlegi tendencia nem kedvező.

„Ez az eredmény az elmúlt hónapokban mérséklődő nagyon magas infláció, a szigorúbb monetáris politika, valamint az ukrajnai helyzet stabilizálódásának, az ellátási láncok fellendülésének, valamint a globálisan kedvezőbb körülményeknek a következménye” – teszi hozzá Nikolić. Elmondása szerint az NBS egyik szeptemberi intézkedése kedvezően érintette a lakosságot.

„Szeptember 22-én határozat született a lakáshitelekkel kapcsolatos átmeneti intézkedésekről, az NBS olyan intézkedést fogadott el, amely legalább kis mértékben enyhíti az euróban indexált hitelt felvevők helyzetét” – mondja Nikolić.

Október elsejétől jövedéki adó emelés

A szakember nem érti, miért döntött a Pénzügyminisztérium a jövedéki adó emelése mellett, mivel az üzemanyagok esetében markáns forgalomcsökkenést jegyzett az állam, az év első hat hónapjában 4,2 százalékos keresletcsökkenés mutatkozott. Mint hozzáteszi, valószínűleg a magas árak miatt a szerbiai üzemanyagvásárlást nem csak a helyi lakosok, de a Szerbián áthaladók is kerülték. Kiemelte, a magasabb jövedéki adókkal nehéz lesz elérni az infláció célszintjét.

Szakszervezetek: az állampolitika nem következetes

„Itt van a „Jobb ár” kampány, ugyanakkor az egyszeri segélyek válogatás nélküli osztása és a jövedéki adó emelés, illetve más áremelések. Felmerül a kérdés, hogy a kormány ezt valamiféle kompenzációként vezette-e be, hogy finanszírozza a segélyező intézkedéseket” – mondja Zoran Ristić, Nezavisnost Szakszervezet munkatársa. Kiemelte, a gyerekeket segítő intézkedések, az oktatás és az egészségügy béremelése 23 milliárd dinár, viszont csak a jövedéki adóemelésből 30 milliárdot vár az állam.

A szerb kormány ismét megtagadta a minimálbér és a fogyasztói kosár kiegyenlítését

„Többé nem is kellene fogyasztói kosárról beszélni, hanem olyan szintű bérekről, ami a munkavállalók munka törvényben meghatározott egzisztenciális igényeit kielégíti” – teszi hozzá Ristić.

Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkáltatók Szakszervezetének tiszteletbeli elnöke szerint a 18 százalékos emelés a munkáltatók szempontjából túlzott.

„Logikus, hogy a minimálbér annyit emelkedjen, amennyi a bruttó hazai termék (GDP) várható növekedése, a várható inflációval együtt. A Pénzügyminisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy a következő évi infláció várhatóan 4,9 százalék, a GDP növekedése pedig 3,5 százalék lesz, ez összesen nyolc százalékos növekedés. Viszont a minimálbér tizennyolc százalékkal növekszik, így a gazdaság ezt nagyon nehezen fogja utolérni” – magyarázza Atanacković.