Vojislav Stevanović, az N1 újságírója szerint a 2024-re tervezett állami költségvetés populista húzásokon alapul, a legtöbb polgár pedig fizetéstől fizetésig él.
Populista a költségvetés-tervezet, sokszor olyanoknak is juttat pénzt az állam, akiknek nem éppen kellene, vagy nem lenne szüksége rá, ugyanakkor van, akiknek nagyon sokat jelent az ilyesmi. Nagyon fontos lenne, hogy célzottabban segélyezze az állam a polgárokat
– jegyezte meg Stevanović. Szerinte a költségvetés tervezésében jó fordulat lenne az oktatásba való masszívabb befektetés, de nem úgy, hogy a beruházás 90 százaléka a fizetésekre irányuljon. Az újságíró úgy véli, hogy a tervezett költségvetésben nem sok változott a korábbi költségvetésekhez képest, az oktatási befektetéseket illetően pedig Finnországot hozta fel példának.
A kérdés az, hogy mi fejleszti az előrelátott költségvetést. Ez a költségvetés 600 000 milliárd dináros tőkebefektetést irányoz elő, ami több, mint tavaly, ez rendben van, és be kell fektetni. De a kérdés az, hogy ha ez egy fejlesztési költségvetés, és ha fejlesztésbe fektetik, hol van ez a fejlődés? Miért nem növekszünk? Miért nem követi ezt a GDP? Mert nyilvánvaló, hogy nem olyasmibe fektetünk be, ami nyereséget hoz
– szögezte le Stevanović. Emlékeztet arra, hogy a költségvetés a polgárok közös pénze, amit az államnak a lehető leghasznosabban kellene befektetnie, hiszen a polgárok minden egyes dinárért amit adó formájában visszajuttattak az államhoz, keményen megdolgoztak.
Megjött a zárójelentés, ami után még a Költségvetési Tanács sem tudja megállapítani, hogy hova költöttek el félmilliárdot. Nem tudja megállapítani, mert titkos beruházásokról van szó, amelyek azonban nem a hadiipari beruházások, holott az még magyarázattal szolgálhatna erre
– mondja Stevanović. Az infláció lassulása nem azt jelenti, hogy a termékek olcsóbbak lesznek, hanem azt, hogy valószínűleg nem emelkednek annyira az áraik.
A tej már nem lesz 80 dinár, de kérdés, hogy felmegy-e 300-ra, vagy marad-e 210
– jegyezte meg az N1 munkatársa.
Túlélésre mennek az emberek
A legtöbben hónapról hónapra élnek. Ez a túlélés, így élnek itt az emberek. Aztán valaki meggyőzi őket, hogy ez jó. Nem jó, ez az oka annak, hogy az emberek rosszul érzik magukat. Valaki folyamatosan győzködi őket, hogy jól vannak. Nincsenek jól. Többet akarnak, többre van joguk, és többre képesek
– zárta Stevanović.
