A közelmúltbeli koszovói események konkrét lépéseket kívánnak a felektől. Elsősorban Belgrádnak kell határozottan és egyértelműen elítélnie a szeptember 24-ei fegyveres incidenst, valamint mindkét félnek sokkal komolyabban részt kell vennie az Ohridi Megállapodás végrehajtásában – mondta egy, a nyugati diplomáciai körökből származó forrás a Demostatnak annak kapcsán, hogy október 21-én, szombaton nyugati küldöttek érkeztek Pristinába és Belgrádba.
A Demostat úgy értesült, hogy az úgynevezett nagy ötök konkrét követelésekkel és határidőkkel érkeznek a találkozóra, valamint, hogy konkrét következményekkel jár, ha a felek megtagadják a megállapodás végrehajtását.
Szombaton először Pristinába, majd Belgrádba érkezik az ötfős csoport, melynek tagjai Miroslav Lajčák (EU), Gabriel Escobar (USA), Emmanuel Bon (Franciaország), Jens Pletner (Németország) és Francesco Talo (Olaszország) lesznek, továbbá természetesen jelen lesz Albin Kurti koszovói miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök is.
Peter Stano, az Európai Unió szóvivője a Beta ügynökségnek elmondta, a tárgyalásokat illetően egyértelműek az elvárások, mindkét félnek folytatnia kell a kapcsolatok normalizálásának folyamatát, és haladéktalanul teljesíteniük kell kötelezettségeiket, feltételek nélkül.
„Az ötök a nagy figyelmet igénylő ukrajnai háború és a közel-keleti háborúk ellenére is megmutatják, mennyire aggódnak és mennyire fontos a Belgrád-Pristina viszony deeszkalációa. Ez önmagában egy nagyon világos üzenet” – mondta Johanna Diemel, a Nyugat-Balkán és Délkelet-Európa független német elemzője a Demostatnak.
Kiemelte, hogy néhány napja elhunyt Nobel-díjas Marti Ahtisaari is ragaszkodott a konfliktusok párbeszéd útján történő megoldásához. Washington, Párizs és Berlin számít a párbeszéd EU közvetítésével való folytatására, és ennek megfelelően nyomást gyakorolnak Kurtira és Vučićra, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, tette hozzá Daimel.
A Demostat beszélgetőtársa úgy értékeli, hogy Aleksandar Vučićot sarokba szorították a banjskai erőszak után. Mint rámutat, az ötök minden bizonnyal kíváncsiak lesznek arra, hogy Vučić mennyire tart mindent ellenőrzése alatt, és mennyire hiteles. Hangsúlyozta, hogy nem csak az USA van azon a véleményen, hogy a banjskai támadásért felelősök ellen büntetőeljárást kell indítani.
„Az a tény, hogy Vučić inkább Pekingbe utazott a tiranai csúcstalálkozó helyett, és figyelmen kívül hagyta az EU-t és a szomszédos országokat, nem sokat segít, és most valószínűleg térdre fog rogyni. Vučić valóban csatlakozni akar az Európai Unióhoz? Ő a megfelelő partner? Ha nem, akkor minden bizonnyal megfontolandó, hogy milyen pontokon lehet például célzott szankciókat alkalmazni Vučić szűk köréből származó személyek ellen” – magyarázta az elemző.
Emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament már elfogadta a határozatot, és esetleges büntetőintézkedésekkel fenyegetőzött.
„De Kurtinak is előre kell lépnie, ha nem akarja megkérdőjelezni a vízummentesség 2024-től kezdődő bevezetését” – értékeli a helyzetet Johanna Diemel.
Már csak a megállapodások végrehajtása és a viszony normalizálása segíthet mindkét országon.
„Bármi más regressziót és egy befagyott konfliktusban maradást jelent. A helyszínen tartózkodó KFOR-katonák számának növelése nagyobb biztonságot jelent Koszovó számára, és egyben visszalépést jelent szuverenitásában, ahogyan a NATO Szerbia közvetlen közelében való fokozottabb jelenléte is. Sok minden forog kockán Szerbia, Koszovó és a régió számára. Azt hiszem, ez az, amit a »nagy öt« üzen” – összegzi Diemel.
Aleksandar Vučić (Fotó: Beta)
