Az elmúlt néhány évben számos alkalommal beszéltek arról a szerbiai szakemberek, hogy van egy szakma ebben az országban, amellyel (nem csak a szerb átlagfizetéshez viszonyítva) egészen szép összeget lehet keresni, de a hazai oktatáspolitika felkészületlensége miatt nem képeznek elég szakembert.
A BEUM egyesület programigazgatója, Đorđe Đorđević azt nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek, hogy ha az idén 20 ezer frissen diplomázott IT szakember kerülne a szerbiai munkaerő-piacra, az összes azonnal munkához juthatna. Az egyesületben, amely a szerbiai információtechnológiai szektorban dolgozókat tömöríti és nemformális képzéseket s szervez nekik, azt mondják, az elmúlt időszakban valamelyest javult a számítógépes szakma helyzete az országban, a szakmán belül „jól meg lehet élni”, ugyanis a munkafeltételek és a juttatások is kimagasló szinten vannak.
– A fejlődés szemmel látható, a közösség napról napra gyarapszik, és ami a legszembetűnőbb, hogy van munka – mondja Đorđević, hozzátéve, a szerbiai piac még csak ezek után fog igazán fejlődni, de az itteni munkaerő már most is bizonyította, hogy magas színvonalon tudja végezni a munkát.
A szerbiai piacra jellemző, hogy számos nagy külföldi cég hazai vállalatokat bíz meg a munka elvégzésével. A szerbiai cégek egyik előnye a jól képzett munkaerő. A BEUM vezetője külön hangsúlyozza, hogy Szerbiában diplomázott szakemberekről van szó.
Szerbia 1500–2000 IT szakembert „gyárt” évente, és körülbelül 20 ezer szakemberre lenne még igény. Ha ezt figyelembe vesszük, nehezen elképzelhető, hogy a minőséges munka ellenére eleget tudnánk tenni a bővülő piaci elvárásoknak. Ebben az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a külföldi megrendelők máshol keresnek partnereket, figyelmeztet Đorđević. Az oktatás színvonalán kellene javítani, de ehhez szükséges lenne az oktatási rendszer újratervezése is, mondja.
Az oktatásügyi minisztérium egyetért a szakemberrel. Legalábbis ezt lehet kiolvasni abból, hogy készül egy akcióterv, aminek az lenne a célja, hogy növekedjen az IT szakemberek száma Szerbiában. Ez eddigi 1500-ról 3000-re növelné a minisztérium az évente diplomát szerzők számát. Vesna Mandić felsőoktatási minisztersegéd kijelentette, hogy 15 műszaki egyetem dékánjával egyeztetett, a minisztérium pedig az elkövetkező évben 9 millió eurót különít el három kulcsfontosságú probléma kezelésére.
900 ezer euró költenének a duális képzésre, ami magában foglalná a kutatói programok finanszírozását is. Az iratkozási kvótát is megemelnék, valamint az egyetemek felszereltségére is költene az állam, nyilatkozta a minisztersegéd.
A friss diplomás IT szakemberek számának megduplázása első lépésnek, még ha nem is elegendő, de nagyszerű dolog lenne, mondja Đorđević. Viszont hozzáteszi, a szakemberhiány mellett a szerbiai IT szektor legnagyobb gondja az, hogy az állam beleavatkozik a piacba.
Magyarázata szerint azért tudott sikeresen fejlődni ez az üzletág Szerbiában, mert „az államnak nem volt semmilyen külön behatása”.
– Most valamiféle támogatásokat emlegetnek. De azok szétosztása már nagyon problémás lehet majd – jegyzi meg, majd hozzáteszi, a szakembereknek az jelentene igazán sokat, ha például az állam csökkentené az adót.
