Utak, jogtalan építkezések és különböző épületek emelése miatt Szerbiában évente 25 ezer hektárral kevesebb a megművelhető földterület. Az a tévhit uralkodik, hogy az országban mintegy ötmillió hektár mezőgazdasági földterület van, és ebből 4,1 millió hektár megművelhető, de a Köztársasági Statisztikai Intézet idei adatai szerint csupán 3,488 millió hektárt művelnek meg. Fejenként ez 0,56 hektár, ami jóval több, mint Hollandiában vagy Németországban, de a valóságban ez a szám nem reális. Ráadásul 600 ezer hektár termőföld parlagon hever.
Szerbiában sok a gond, ezek közé tartozik az extenzív gazdálkodás, a parcellák felaprózottsága (kb. 19 millió parcellát tartanak nyilván), a kevés szervesanyag-használat, valamint az ember és a természet által okozott talajdegradációs folyamat. A humusz aránya 5-ről 2,5 százalékra esett vissza, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy 3-5 évtized múlva Vajdaság pusztasággá változik.
Az exxtenzív földmegmunkálás mellett a vetési struktúra is extenzÍv, és csökken az állatállomány is: a GDP-ben az állattenyésztés aránya csupán 28,1 százalék, miközben a 60 százalék alatti arány a fejletlen országok jellemzője.
A vetésben még mindig a kalászosok vezetnek, kevés az ipari növény, a zöldség, a takarmánynövény, és szőlő és csak 21 ezer hektáron terem. A tervek szerint ez utóbbit tíz éven belül 30 ezer hektárra szeretnék növelni. A málna- és szőlőültetvények elöregedtek, alacsony a hozamuk és nem jó a minőségük.
Az utóbbi három és fél évtizedben az állatállomány évente 2-3 százalékkal csökken, és a hústermelés négy évtized alatt 650 ezerről 400 ezer tonnára esett vissza. A lakosság fejenkénti húsfogyasztása is éves szinten 65-ről 40 kilóra csökkent, és kenyérből is évente 83 kiló helyett már csak 61 kilót fogyasztunk – írja az agrosmart.net.
