Egy, a belgrádi fiatalok közötti erőszakról szóló tanulmányt tett közzé a Mame su zakon, amely betekintést nyújt a belgrádi fiatal lányok helyzetébe. Az egyesület adatai alapján ugyanis rengeteg lányt ér bántalmazás a belgrádi iskolákban.
A különböző általános és középiskolába járó lányok mintáján végzett kutatás célja az volt, hogy jobban megértsék az erőszakkal kapcsolatos tudatosság szintjét, valamint hogy felmérjék milyen források állnak a fiatal lányok rendelkezésére, és mennyire hatékonyak ezek a források.
A kutatás legriasztóbb adata az, hogy a megkérdezett lányok közel fele, 47,6 százaléka megerősítette, hogy már volt tapasztala valamilyen formájú erőszakhoz. Az adatokat életkor alapján elemezve jelentős a növekedés 15 éves kor után kezdődnek ezek a tapasztalatok, míg 19 éves korban érkezik ez a csúcshoz, ebben a korosztályban ugyanis már 85 százalék mondta azt, hogy volt ilyen tapasztalata. A mintából kiderül, hogy a fiatalok körében súlyosan el van terjedve az erőszak
-áll az elemzésben. Az adatok azt is kimutatták, hogy a fővárosban élő fiatal lányok körében tudatosul az erőszak, mint társadalmi probléma. A kutatás szerzői szerint az, hogy az áldozatok tudatában vannak annak, hogy erőszak történt, annak köszönhető, hogy az oktatásban, médiában és a társadalmi vitában is megjelenik ez.
Bár magas szintű a tudatosság, a megelőzésre kell törekednünk, valamint arra, hogy az áldozatokat támogassuk
-tették hozzá. Mint mondták, fontos lenne, hogy az online és a kortárs oktatási források megerősödjenek, valamint, hogy az iskola is erősebb szerepet töltsön be ebben a kérdésben, valamint a családokat is támogatni kell a folyamatban. Sok fiatal a fővárosban nem ismeri a Vigyázok rád! platformot sem, pedig ennek a paltformnak a szerepe a támogatás és a védelem nyújtása pont a bajba jutott fiatalok számára. Ezért a felmérés konklúziójaként megállapították, hogy ezt a platformot is jobban kell bemutatni, hozzáférhetővé kell tenni.
Amikor arra kerül sor, hogy jelentsék az erőszakos cselekedetet, a válaszadók 44,1 százaléka úgy érzi, hogy a hivatalos szervek, az iskola, rendőrség vagy a szociális központ nem végzi jól a munkáját, és nem működnek jól, amikor ilyen esetet jelentenek. Ez azt is mutatja, hogy jelentős az erőszak elleni védelemért felelős intézmények iránti bizalomhiány. Az adatok továbbá arra is rámutatnak, hogy minden harmadik lány, bár úgy gondolja, hogy jó a kapcsolata a szüleivel, mégsem fordulna hozzájuk, hogy elmondja, hogy mi történt, ez pedig arra mutat, hogy a megtapasztalt erőszak gátat szab a segítségkérésnek is
-írták, kiemelve, hogy az adatok kapcsán segíteni kellene ezeknek az intézményeknek a munkáját, javítani kellene azok átláthatóságát, valamint a fiatalokat is tanítani kellene arról, hogy kihez fordulhatnak segítségért.
A vizsgált minta alapján a fiatal lányok jelentős része (51,8%) nem tartja biztonságosnak iskolai környezetét, ami aggasztó adat – állítják a szerzők, kiemelve, hogy a hosszan tartó biztonságérzet hiánya kihathat a tanulók mentális egészségére is.
Ez rámutat arra, hogy proaktív intézkedésekre van szükség az iskolákban és a közösségben annak érdekében, hogy minden tanuló számára biztonságos és támogató környezetet biztosítsanak, amely magában foglalja az erőszakos esetek kezelésével kapcsolatos meglévő szabályozás következetes alkalmazását, és a tanulók mentális egészségének gondozásának proaktív megközelítését.
A kutatás átfogó következtetései kihívások elé állítja a helyi közösségeket, iskolákat és az ifjúságvédelemért felelős intézményeket.
Arra számítunk, hogy ezek az eredmények párbeszédet és valamiféle cselekvést indítanak el a fiatalok körében elkövetett erőszak megelőzése, és az áldozatok megfelelő támogatása érdekében
– zárja a kutatást végző egyesület.