A Felvidéktől Kárpátalján és Erdélyen át a Vajdaságig erős az Orbán-kormány hatása. A határon túli magyar közösségek befolyásolását, sőt, dezinformálását bel- és külpolitikai célokra maximálisan ki is használja – állítja a Political Capital friss elemzése, amit helyi újságírók is alátámasztanak. Mindez ugyan elég sok anyaországi adófizetői pénzbe kerül, de erős fegyver is, ami ellen nem látszik eszköz – írja a hvg.hu.
Bár az Orbán-kormány sokat beszél a nemzeti érdekekről, hosszú távú célja a rezsim fenntartása, és ehhez a határon túli hegemónia megszerzése stratégiai cél – adta meg az alaphangot Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője egy keddi online eseményen, amelynek témája az elemzőcég friss kutatása volt a magyar kormány dezinformációs befolyásáról a romániai, szerbiai, szlovákiai és ukrajnai magyar közösségekben.
Bevezetőként elhangzott, hogy a 2010-es évek eleje óta hatalmas összegek vándoroltak Magyarországról a határon túli magyar közösségekbe “az Orbán-rezsim hatalmi befolyásának kiépítésére”. A forrásokat elsődlegesen a helyi magyar közélet függő helyzetbe hozására használták: társadalmi és kulturális szervezeteket, sportegyesületeket és médiumokat finanszíroztak, épületeket vásároltak és mezőgazdasági támogatásokat nyújtottak belőle.
A kutatás szerint a Fidesz a diskurzusok szintjén is igyekszik befolyásolni a helyi magyar közéletet a határon túlra eljuttatott, gyakran megosztó és dezinformációt tartalmazó üzenetekkel. Célja egyrészt, hogy így biztosítsa a maga számára a határon túli kettős állampolgárok szavazatát, másrészt, hogy közvetett befolyást gyakoroljon a környező országok belpolitikájára.
Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője szerint az idei első félévben zajlott kutatás megállapította, hogy a határon túli magyar közösségekben az Orbán-kormány milyen, a hazai közegben is használt témákat dobott be, előfordulásuk arányában:
- Orosz–ukrán háború – 40%
- Illegális migráció – 29%
- Genderellenes narratívák – 19%
- Oroszország elleni EU-s szankciók – 12%
A legtöbb ilyen narratívát, a magyar kisebbség számarányának is megfelelően a szlovákiai (57%) és a romániai (24%) helyi magyar médiában azonosította a kutatás. Jóval kevesebbet Szerbiában (11%) és a legkevesebbet Ukrajnában (8%) találtak. Azonosak voltak viszont az üzenetek abban például, hogy az Orbán-kormány “békepártiságát” anélkül hangsúlyozták, hogy mondjuk felmerült volna Oroszország háborús agresszor szerepe.
Kimutathatóak voltak országspecifikus manipulatív narratívák is, például a háború/szankciók témakörben, Szerbiában például e narratíva szerint a háborút támogató nyugati politika felelős a harcokért.
Győri Lóránt szerint a legjobban a szerb médiatér ellenőrzött a magyar kormány által, vagyis Szerbia “a legsebezhetőbb” egyrészt a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság indexében elfoglalt kedvezőtlen, 91. helye miatt, másrészt mert az ottani magyar kisebbség nagyban függ az Orbán-kormány anyagi támogatásától. Ráadásul ott is autokratikus, monopolizált médiatér van, kis befolyású független médiával.
A vajdasági magyar sajtó kétpólusúvá vált az elmúlt 10-15 évben, ennek egyik aktív szereplője a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), amely kvázi kisebbségi önkormányzatként működik a Vajdaságban, lényegében “kimeríthetetlen forrásokkal” rendelkezik, és sok helyütt átvette az alapítói jogokat a médiumok felett – mondta a szerbiai helyzetről Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság főszerkesztője, aki szerint a másik oldalon kis számú és korlátozott forrásokkal bíró média van.
Gyurkovics aggasztónak tartja, hogy az egykor 250 ezer fős vajdasági magyar közösség mostanra 184 ezer főre olvadt. Megjegyezte: az MNT függését az Orbán-kormánytól jól mutatja, hogy a legutóbbi választáson a testület összes helyét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) töltötte fel egyedüli delegálóként. A főszerkesztő megjegyezte: a magyar kormányzati támogatás sokszor elvárásokkal együtt érkezik.
Ha valakit érdekel, hogy Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában e téren mi a helyet, ITT olvashatja el.
