A magyar lakosság tavaly az uniós átlag 71 százalékát költötte áruk és szolgáltatások vásárlására, vagyis a fogyasztásra, ez pedig a második legrosszabb adat az EU-ban, tehát a magyarok az EU állampolgárai között a második legszegényebbek – írta meg a Népszava az Eurostat adatai alapján.
A 2022-es, frissített adatok szerint tavaly csak a bolgárok éltek rosszabbul a magyaroknál, ott az EU-átlag 69 százalékát költötték egyéni fogyasztásra, de a bolgárok 2021-hez képest 4 százalékpontot javítottak.
A tényleges egyéni fogyasztás (AIC) szintje az EU-ban jelentős eltéréseket mutatott: a háztartások anyagi jólétének mérőszámaként az egy főre jutó AIC vásárlóerő-paritásban (PPS) kifejezve az EU-átlag 69 százaléka és 138 százaléka között változott az EU országaiban.
A magyar adat 1 százalékpontot javult 2021-hez képest (amikor szintén hátulról a második helyen végeztünk), de az idén az EU-ban rekordmagas magyar infláció miatt összeomlott a magyar lakosság fogyasztása, a kiskereskedelem forgalma 10 százalékkal csökkent. Ilyen erőteljes inflációs és fogyasztási sokk az EU más országaiban nem volt, így reális annak az esélye, hogy a 2023-as adatok alapján az utolsó helyre kerülünk, ez fél év múlva derülhet ki.
Románia elhúzott tőlünk, ott az uniós átlag 86 százalékát költötték el, ami már nincs is egy ligában a magyar 71 százalékos adattal. Romániában idén is lényegesen alacsonyabb volt az infláció, de gazdasága is gyorsabban nő a magyarnál. Ebben szerepet játszik, hogy a sok román vendégmunkás hazautalja a jövedelmét.
Szlovákia és Horvátország is ellépett tőlünk, Ausztria pedig beérte Németországot.
Szerbiát ezúttal, ebben a jelentésben nem vizsgálta az Eurostat.
