Színháztörténet, könyvtártörténet
Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék lektorált tudományos folyóirata, a Hungarológiai Közlemények 2023. évi 1. számában színháztörténettel és könyvtártörténettel foglalkozik.
A szám élén Oláh Tamás Ebben az országban a farmerek is Shakespeare-t játszanak című tanulmánya a Vajdaságban ritkán színre vitt Shakespeare-előadásokról értekezik. Az 1950-es években megjelent kritikák és kulturális újságírók hangsúlyozták a Shakespeare-darabok bemutatásának felelősségteljes és emberpróbáló feladatát. A Hamletet 1959-ben Lányi István rendezésében Topolyán mutatták be, a bemutató helyszíne a Járási Magyar Népszínház volt. A dolgozat középpontjában ennek az előadásnak a rekonstrukciója áll. Dudás Robert tanulmánya Deák Ferenc Légszomj című drámájának színpadi változatára összpontosít, melynek középpontjában a kisebbségi mentalitás különböző aspektusai állnak. Különös hangsúlyt fektet a dráma jugoszláviai magyar közösségen belüli teljes értékű színpadi adaptációjára, mely talán az első ilyen példa. Emellett a tanulmány vizsgálja a dráma eredeti szövegét, valamint azt a változatot is, amely csonkításokkal jelent meg. Horváth Futó Hargita Radoslav Zlatan Dorić Play Strindberg című előadását vizsgálja a korabeli dokumentumok segítségével, melyet az Újvidéki Színházban 1974-ben mutattak be. Szabó Réka Dorottya Sík Ferenc Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabjának relevanciáját vizsgálja, miközben rekonstruálja az előadás tartalmát és értékét. Táborosi Margaréta Néró, a sztár című tanulmánya egy fontos szakmai mérföldre irányítja a figyelmet az Újvidéki Színház és a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának történetében. A Nagy Viktor rendezte Sztárcsinálók című rockoperát 1998-ban mutatták be az Újvidéki Színházban. Ezen előadás után gyakorlatként bevezették a zenés színházi produkciókban a színészhallgatók tánckarként való fellléptetését. Szűcs Dóra tanulmánya az Újvidéki Színház 1999/2000-es évadának egyik kiemelkedő produkcióját vizsgálja, a Hat szereplő szerzőt keres című előadást. A darabot Luigi Pirandello azonos című drámája alapján hozták létre, George Ivaşcu rendezte. Góli Kornélia Embrosz!/Tovább! című tanulmányábam Tompa Gábor által rendezett Médeia-körök című előadását vizsgálja, mely az Újvidéki Színházban debütált 2005. március 30-án. A dolgozatok a a Philther-módszert alkalmazva dolgozzák fel az előadásokat.
A könyvtártörténeti részben Zsömle Viktor, Németh Katalin és Kiszl Péter közösen írt tanulmánya bemutatja azokat a 20. századi magyar származású könyvtárosokat, akik szakmai tevékenységüket nem Magyarország területén, hanem Amerikában, Nyugat-Európában és Ausztráliában folytatták.
A minoritás poétikái
A Hungarológiai Közlemények az elmúlt években a Kárpát-medencei tudományos közösség fontos tudományos fórumává vált, amit jól szemléletet a 2023. évi 2. és 3. szám, amelyeket a folyóirat a minoritás kérdéskörének szentelt.
A 2. számban Thomka Beáta a kisebb európai kultúrák területéről vagy a szűkebb-tágabb régiónkból származó teoretikusok elméleti meggondolásait vizsgálja a minor kulturális fogékonyság és regionális pluralizmus témájában. Medve Zoltán Kafka és „kafkaizmus” szépirodalmi vetületével foglalkozik Borbély Szilárd, Miro Gavran, Boris Perić és Szántó T. Gábor regényeiben. Mikola Gyöngyi Imaginárius diaszpórák Vladimir Nabokov és Tolnai Ottó prózájában című tanulmányában összehasonlító módszerrel tárja fel, hogy milyen analógiák és eltérések tapasztalhatók a vajdasági kisebbségek irodalmi területei és a berlini, párizsi vagy az amerikai orosz emigráns diaszpórák regényalakzatai között. Toldi Éva a transzkulturális identitás változatait ismerteti Terézia Mora Darius Kopp-trilógiájában, vizsgálva a történelmi múltfeldolgozás problematikáját, illetve a lokális, a nemzeti a transznacionális emlékezet megelevenedését. Biró Annamária Hatvany Lajos első emigrációja és Das Verwundete Land c. munkájában arra fókuszál, hogy miért vágyik Hatvany folyamatosan vissza Magyarországra. Csehy Zoltán tanulmánya Márai Sándor naplói alapján elemzi az író kapcsolatát az amerikai meleg mozgalmak emancipációs törekvéseihez, és feltárja az emigráns író Amerikával kapcsolatos freudista pszichoszexuális vonatkozásait. Tapodi Zsuza Mindig rosszkor, rossz helyen? című írása Daday Loránd pályájának fordulatai és életművének átfogó értelmezésnek eddigi hiányosságát próbálja pótolni a külső kontextusok feltérképezésével. Gazdag Vilmos írásának célja a kárpátaljai magyar irodalomban tapasztalható államnyelvi hatások feltárása, az elemzés két generációra terjed ki, különös figyelmet szentel szovjet éra és orosz nyelv hatásának az idősebb generációnál, valamint az ifjú nemzedék (pl. Marcsák Gergely) élettapasztalatainak.
A Hungarológiai Közlemények 3. számának élén Polgár Anikó Lesznai Anna Édenkert című kötetében a kulturális emlékezet rétegeit vizsgálja. Papp Ágnes Klára „Ilyen utakon ismertem meg a táj lelkét, amely az enyém is” címmel Ilyés Gyula Puszták népében a puszta toposzának jelentésváltozásait mutatja be. Bombitz Attila Kovács Lajos Hosszúra nőtt árnyékaink című regényét elemzi. A regény központi témája a határjárás, a nyelvkeresés, a generációs kulturális különbségek és a saját identitás kibontakozása a minoritásban. Marko Čudić a kisebbségi életstratégiákat mutatja be Spiró György Álmodtam neked című novelláskötetében. A Kovács Krisztina és Novák Anikó szerzőpáros Sándor Iván prózájában a menekültmotívumokat mutatja ki. Utasi Csilla egyrészt bemutatja az Új Symposion első nemzedék esszéinek önreflexív szerepét, másrészt azt vizsgálja, hogyan illeszkedik a folyóirat esszéírása a kulturális nyitásfolyamatba. Horváth Futó Hargita tanulmányában a Gion Nándor Latroknak is játszott című regénytetralógiájának keletkezésére vonatkozó dokumentumokat gyűjti össze a szöveggenetika vizsgálati módszerével. Utasi Anikó a Messzike című antológia létrejöttének körülményeit elemzi, kitérve a költők poétikai eljárásaira, nyelvi kifejezőeszközeire és versbeszédére, hogy feltárja, mi teszi e költészeti gyűjteményt értékké. Ladányi István „zentai” jelentéseket azonosít be Danyi Zoltán a Rózsákról című regényében.
Nyelvészet, nyelv, kétnyelvűség
A Hungarológiai Közlemények 2023. évi 4. számának a nyelvhasználat a témája. A lap élén Andrić Edit a magyar és szerb nyelv azon frazémáival foglalkozik, amelyeknek a lexikai szerkezete megegyezik, és amelyekre az internacionalizmusok terminus használatos. Rosenberg Mátyás a romani eredetű magyar szavak ismertségét és használatuk néhány jellemzőjét tárgyalja, melyet egy kérdőíves kutatás eredményein keresztül mutat be. A vizsgálat középpontjában a biboldó ’zsidó’ szó áll, amely segítségével ismerteti a romani eredetű kifejezések elterjedtségét és felhasználását a többségi társadalmi beszélők körében. Borbély Anna tanulmánya egy longitudinális kutatást mutat be, a kutatás célja a kétnyelvűség összetettségének és időbeli dinamikájának a felderítése. Kovács Rácz Eleonóra tanulmánya Szerbnyelv-használat bizonyos beszédszituációk függvényében címen vajdasági magyar tannyelvű 3. és 4. osztályos középiskolások szerbnyelv-használatát vizsgálja, a kutatás korábbi nyelvi attitűdkutatásának folytatásaként és kiegészítéseként szolgál. Zentai Péter szociolingvisztikai és nyelvpolitikai megfigyeléseit mutatja be Zenta nyelvi tájképéről. Berente Anikó, Kontra Miklós, Németh Miklós és Schirm Anita egy 2021 végén indult kutatást ismertet, mely a magyarországi nyelvjárások visszaszorulásának okai között fontos szerepet játszó nyelvi vélekedéseket vizsgálja Szegeden és környékén. Marthy Annamária a szülésznő és a szülő nő közötti interakció nyelvészeti elemzési lehetőségeit vizsgálja a konverzációelemzés eszközeivel az együttműködési stratégiák tükrében. Vermeki Boglárka a gyermekek spontán beszédének jellemzőit mutatja be a KorSzak Gyermeknyelvi Korpuszon. Katona Edit arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze a komplex események metonimikus megnevezésének rendszerét egy-egy forgatókönyvön belül. Juhász Tóth Tímea a Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja szerb nyelvű számainak és magyar fordításainak összevető elemzéséről ír. Molnár Csikós László a vajdasági magyar helységnevek hivatalos használatának problémáit taglalja.
A Hungarológiai Közleményeket Toldi Éva főszerkesztő jegyzi. A lap megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szerb Köztársaság Tudományügyi Minisztériuma támogatta. A szerbiai tudományos folyóiratlistán kiemelt nemzeti jelentőségű folyóiratként tartják nyilván. Jegyzik a nemzetközi Erih Plus listán is. Elektronikus változata a folyóirat honlapján https://hungarologiaikozlemenyek.ff.uns.ac.rs/index.php/hk/index, valamint a nemzetközi CEEOL adatbázisban is olvasható: https://www.ceeol.com/search/journal-detail?id=1792
Torda Dorina
