Az elmúlt héten is világszerte zajlottak az események. Orbán kénytelen volt meghajolni az Unió többi 26 tagállamának akarata előtt. Az ENSZ palesztinai segélyszervezete elleni vádakkal Izrael megpróbáljka ellensúlyozni a hágai Nemzetközi Bíróság döntését a Gázai övezetben folyó harcok népirtás-jellegéről. Németországban pedig egy muzulmán párt megalakulása keltette fel az újságírók figyelmét. Eközben Nyugat-Európa több országában a földművesek tiltakozása folyik. A gazdák zűrzavart okoztak Brüsszel központjában (amit Orbán látványosan saját céljaira próbált fordítani), lezárták a Párizsba vezető autópályákat. Átlapoztuk a világsajtót Washingtontól Varsóig és Prágától Harareig.
Győzelem vagy fegyverletétel Brüsszelben
A nagy világlapok egész hétren Orbán visszakozásáról cikkeztek, de a közép-európai sajtó is észrevette a változást. Hivatalosan semmilyen engedményt sem tettek az uniós vezetők Orbánnak azért, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának nyújtandó segélyt, írja a prágai Lidové Noviny című konzervatív napilap és arról spekulál, hogy igaz-e a gazdasági háborúval való fenyegetőzésük:
„Magyarország aligha tudna elviselni egy komolyabb konfliktust az EU-val. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása ugyanis nagy valószínűséggel a forint drámai leértékelődéséhez és új inflációs hullámhoz vezethetne, ami súlyos következményekkel járna Orbán Viktor és kormánya népszerűségére nézve.”
A prágai Právo közép-baloldali szociál-demokrata napilap szerint a Magyarországra gyakorolt esetleges gazdasági nyomásról szóló kiszivárogtatott információ arra figyelmeztette Orbánt, hogy a magyar gazdaság nagy mértékben függ éppen azoktól az országoktól, amelyeknek a magyar kormányfő politikailag hátat fordított. Pálfordulásához talán az is közrejátszott, hogy a színfalak mögött már azt is felvetették, hogy Magyarországot részben megfosztják uniós szavazati jogától.
Hasonlóan értékeli a helyzetet az amszterdami Volkskrant közép-baloldali napilap is:
„Ha folytatódik ez a magatartás [Orbán folyamatos vétózása], újra beindulhat a Magyarország ellen 2018-ban kezdeményezett büntetőeljárás, amely végeredményben a szavazati jog megvonásához vezethet. Egy ilyen fejlemény aztán elriasztaná a befektetőket és megkárosítaná a magyar gazdaságot. Emellett megszűnhetne minden hajlandóság arra, hogy átutalják Budapestnek a befagyasztott – 20 milliárd euró feletti – uniós támogatást. Ezek után nem sok kellett ahhoz, hogy Orbán felismerje a fenyegetés komolyságát.”
A liberális Neue Zürcher Zeitung napilap szerint Orbán azt reméli – nem is indokolatlanul –, hogy számos uniós országban érzékelhető a jobbra tolódás. Ha ehhez párosul az európai uniós választások folyamán a nemzeti-konzervatív erők előretörése és Trump esetleges novemberi győzelme is az Egyesült Államokban, Magyarország nem lenne többé fehér holló.
Orbán kapitulált, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung polgári-konzervatív napilap.
„Nem lehet megszabadulni attól a benyomástól, hogy a magyar miniszterelnök legalább annyira foglalkozik a látszattal, mint a tényekkel. Újra az Európát blokkoló szerepet játszhatta, sőt a csúcstalálkozó napján az EU összes jelentős vezetőjével fényképezkedhetett, köztük olyanokkal is, mint Scholz, Macron, Meloni, Michel, és von der Leyen. Ez egy olyan trófea, amelyet egy kisebb tagállam tekintélyelvű vezetője valószínűleg szívesen visz haza a brüsszeli oroszlánbarlangból.
Lényegében azonban semmit sem ért el. Ukrajna pontosan azt az 50 milliárd eurót kapja, amelynek odaítélését Orbán a legutóbbi decemberi tanácskozáson blokkolta. Az arra vonatkozó döntés, hogy két év múlva felülvizsgálják a pénz felhasználását, mit sem változtat azon, hogy az összeg most épül be az EU-s költségvetésbe, ahonnan csak egyhangú döntéssel lehet visszavonni. Orbán tehát elvesztette vétójogát ebben a kérdésben. Magyarország pedig nem kapja meg a befagyasztott uniós pénzügyi támogatást. Ez a csúcstalálkozó második fontos eredménye. Ha Orbánnak volt kézzelfogható célja, akkor az nem lehetett más, mint hogy az Ukrajna-dosszié segítségével szabadítsa fel országa számára a blokkolt uniós pénzeket.”
Orbán Viktor egyetlen követelését sem tudta keresztülvinni, az EU-csúcs zárónyilatkozatába pedig bekerült egy utalás a jogállamisági problémákról, írja a budapesti Népszava baloldali napilap:
„Uniós partnerei meggyőzték a miniszterelnököt, hogy adja fel a vétóját, és még az is lehet, hogy semmit sem kapott érte cserében.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön megállapodtak az Ukrajnának négy éven át nyújtandó 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagról, miután Orbán Viktor visszavonta a támogatással szembeni vétóját. Az alkut rekordidő alatt ütötték nyélbe, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen éles szembenállás és fenyegetőzések előzték meg a rendkívüli csúcstalálkozót.
A magyar miniszterelnökre a tanácskozás előtt és alatt is nagy nyomás nehezedett, makacsságával azt kockáztatta, hogy Magyarország teljesen elszigetelődik a közösségben. Végül egyetlen korábbi követelését sem sikerült keresztülvinnie, a Facebookra feltett videójában pedig azzal dicsekedett: sikerült megakadályoznia, hogy a magyaroknak járó uniós pénzek Ukrajnában kössenek ki. Ilyen veszély azoban soha nem fenyegetett.”
Földművesek tüntetnek Európa-szerte
„Attal (Gabriel Attal francia) miniszterelnök még csak húsz napja van hivatalban, de már most bizonyítania kell saját hatalmát – és vele együtt persze az egész kormányét. Attalnak szüksége lesz a gazdasági, a mezőgazdasági és mindenekelőtt a belügyminiszter segítségére is, hogy megakadályozza, hogy a gazdák dühös mozgalma csatatérré változtassa a párizsi bekötőutakat. Attal azonban ígéretet tett, hogy intézkedéseket foganatosít válaszként a parasztgazdák folyamatos tiltakozására. (Gérald) Darmanin belügyminiszter tudja, hogy a következő napok nagy kockázattal járnak. Vasárnap este páncélos harckocsikat és rendfenntartó erőket küldött a helyszínre”– írja a párizsi Libération közép-baloldali napilap.
A római La Repubblica liberális, korábban szociál-demokrata napilap megértést tanúsít az európai gazdák tiltakozása iránt.
„Számos oka van ezeknek a tüntetéseknek: a gyümölcstermesztők például az alma árára panaszkodnak, amely nem fedezi költségeiket és így nem versenyképesek más országok termelőivel. Hasonló hatással van az Európai Unió »zöld megállapodása« is, amely mind nagyobb szerepet játszik a környezet- és a klímavédelemben. Az olasz gazdák pedig azért tiltakoznak, mert hat éven belül a megművelt területek egynegyedét biogazdálkodásra kell átállítaniuk és drasztikusan kell csökkenteniük a növényvédő szerek használatát. Hasonló okok miatt tiltakoznak a gazdák Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában és Lengyelországban is.”
A hararei The Herald, a zimbabwei kormányhoz közel álló napilap az afrikai mezőgazdasági helyzetet vizsgálja.
„Az afrikai országok számára sokkal kedvezőbb lenne, ha behozatal helyett az afrikai gazdáknak fizetnének a növények termesztéséért és tisztességes megélhetést biztosítanának számukra. Olaszország érdekes módon jó példával szolgál erre. Az évtizedekkel ezelőtt végrehajtott földreform változásokat hozott az ottani mezőgazdasági szektorban. Most különleges élelmiszerek széles választékát termelik Olaszország vidéki területein, amelyek egy része exportra szánt luxuscikk. Egy ilyen modell könnyen átültethető Afrikába: ez biztosítaná a föld megfelelő kezelését, de azt is, hogy a megtermelt, majd feldolgozott érték tovább növekedjen.”
Gyanúsítják az ENSZ palesztin segélyszervezetét
A megszállt Ciszjordániában az izraeli biztonsági erők egy jenini kórházban megöltek három feltételezett palesztin szélsőségest. A Jerusalem Post közép-jobboldali, konzervatív napilap kifejti, hogy
„Amit Jeninben látunk, az lényegében egy olyan terrorista állam kezdete, mint amilyet a Hamász létesített a Gázai övezetben. Izrael többször is hozott intézkedéseket a fenyegetések megszüntetésére. De amint azt Gázában láthattuk, ezek a csoportok tudják, hogyan kell elrejtőzni a polgári lakosság között. Izraelnek megvan a bátorsága és lehetősége ahhoz, hogy felkutassa ezeket a terroristákat. Fontos azonban, hogy a nemzetközi közösség és Izrael szövetségesei Izrael mellett álljanak ki ezekben a nehéz időkben és szankciókat vezessenek be a terrorista csoportok ellen.”
A palesztin kormányhoz közel álló ramallah-i Al-Ayyam napilap felhívja a figyelmet arra, hogy az UNRWA [United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East, az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten] célja, hogy enyhítse a palesztin menekültek szenvedését a régió több országában létrehozott táborokban. Ez a körülmény magyarázza Izrael ellenséges magatartását. Az elmúlt években az ottani kormány az UNRWA feloszlatásán, vagy legalábbis működésének korlátozásán dolgozott. Most úgy tűnik, hogy Izrael a botrányt arra akarja felhasználni, hogy megszabaduljon az UNRWA-tól. Nem világos, hogy ennek a hátterében az a szándék áll-e, hogy a Gázai övezet lakosait hosszú távon máshová telepítsék.”
A segítség létfontosságú, írja a barcelonai La Vanguardia spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap az UNRWA-val kapcsolatos vitáról.
„Az UNRWA munkája évtizedek óta alapvető fontosságú a régióban és különösen a Gázai övezetben élő milliók túléléséhez. [. . .] Világos, hogy Izrael most megpróbálja démonizálni a segélyszervezetet, hogy elhallgattassa azoknak a hangját, akik gázai népirtásról beszélnek. [. . .] A segélyügynökséget finanszírozó országoknak joguk van elszámoltatást követelni. Az ENSZ-nek pedig mechanizmusokat kell bevezetnie annak biztosítására, hogy ilyen botrányok többé ne forduljanak elő. Ennek azonban nem szabad a több ezer alkalmazott rovására mennie, nem is beszélve a kétségbeesett polgári lakosságról, amely helyzetét tovább ronthatja az UNRWA finanszírozásának csökkentése.”
Történelmi ítélet Netanjahu politikája ellen
A madridi El País közép-baloldali napilap a Nemzetközi Bíróság Gázával kapcsolatos döntését kommentálja:
„A hágai Nemzetközi Bíróság nem utasította el Dél-Afrika Izrael elleni perének legfontosabb részét: a palesztinok elleni »népirtás szándékát«. A bíróság feltételezi, hogy erre van bizonyíték. Mivel azonban egyértelmű, hogy még sok időbe telik, mire megszületik egy ítélet, egy sor intézkedést rendelt el a fejlemények leállítására. Ez az ítélet történelmi jelentőségű, mert soha nem látott felelősségre vonja Izraelt. Benjamin Netanjahu most szembesül először olyan nemzetközi renddel, amelynek be nem tartása messzemenő következményekkel jár, és nem ugyanazt jelenti, mint az ENSZ-határozatok szokásos figyelmen kívül hagyása. A gázai akciók oda vezethetnek, hogy Izraelt népirtás miatt ítélik el – ez a történelem paradoxona, amely Netanjahu sok honfitársát megszégyeníti.”
A londoni The Telegraph konzervatív napilap szerint azonban a hágai Nemzetközi Bíróság eltorzítja az erkölcsi elveket:
„Az erkölcsi alapelvek felháborító perverziója miatt az ENSZ legfelsőbb bírósági szerve, a Nemzetközi Bíróság nem utasította el Dél-Afrika politikai indíttatású állítását, miszerint Izrael népirtást követ el a Hamász elleni háborúban. A bíróság egy nappal a Holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja előtt úgy döntött, hogy több bizonyítékot követel Izrael ellen, holott a zsidó állam nyíltan egy népirtó ellenséggel küzd. A második világháború borzalmai után az ENSZ és társult szervezetei a nyugati értékrend védőbástyájaként jöttek létre, azonban túl gyorsan a zsarnokok és a Nyugat ellenségei érdekeinek platformjává váltak. Először a Szovjetunió, most pedig Irán, Putyin Oroszországa és a Kínai Népköztársaság megértette, hogyan lehet kooptálni és korrumpálni ezeket a jó szándékú intézményeket, hogy autokratikus céljaikat szolgálják.”
Muzulmán párt Németországban
A polgári-konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egy új párt, a Demokratikus Szövetség a Sokszínűségért és az Ébredésért (Demokratische Allianz für Vielfalt und Aufbruch, DAVA) tervezi, hogy részt vesz Németországban a június 9-i európai parlamenti választáson. Ez a párt kifejezetten vállalja a muszlimok érdekképviseletét. A bevándorlókat ugyanis gyakran nem fogadják el teljes jogú állampolgárnak Németországban – írja a párt sajtóközleményében. Az egyenlőtlen bánásmódot kívánják »teljes egyértelműséggel« megnevezni, és hevesen ellenzik a »muzulmánellenes rasszizmust«. A párt célja egy »pragmatikus és ideológiamentes menekültpolitika«, amely figyelembe veszi a németországi munkaerőhiányt.
Az amszterdami konzervatív-populista de Telegraaf szerint Berlin semmitől sem fél annyira, mint egy új protestpárt megalapításától, ami mögött sokan Erdoğan kezét vélik felfedezni.
Erdoğan trójai falovat küld a német versenybe, írja a milánói Corriere della Sera olasz liberális napilap a török elnökhöz közel álló DAVA csoport németországi megalapításáról:
„Végül Recep Tayyip Erdoğan is indul az Európai Parlamentben. Nem Törökországból, mert az ottani autoriter lépések és sok EU-tag elutasítása miatt eltemette az EU-hoz való tartozási törekvéseit. Nem, Erdoğan Németországból indítja extravagáns versenyét és egy »trójai lovat« küld a versenybe, amely az AKP jegyeit viseli a »muzulmán« párt álcája alatt. […] Mit akar Erdoğan? Ha Erdoğan a kétmilliós németországi törökből álló bázisának politikai ösztönzésére gondol, sok fejtörést okozhat. Mert amikor Berlinbe látogat, honfitársai szultánként tisztelik. Pártja azonban, ahogy a török származású német zöldminiszter, Cem Özdemir fogalmazott, »az utolsó dolog, amire Németországnak szüksége van.«”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
